Hét kutatóhálózatban több mint száz szakember dolgozik együtt a gyermekbetegségek hatékonyabb megelőzéséért és eredményesebb gyógyításáért.
A „Komplex innováció – Egészségipari hálózat a hatékonyság növelése érdekében” című pályázat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a felnőtt korban rendelkezésre álló gyógymódok a gyermekek – köztük az újszülöttek – számára is elérhetők legyenek. Balla György egyetemi tanár, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója a pályázat eredményeit ismertető keddi tudományos ülés sajtótájékoztatóján kiemelte: a gyerekek évekkel később jutnak hozzá a modern, hatékony gyógyszerekhez, mert sok esetben a gyógyszerek gyermekeknél történő alkalmazására nem végeznek vizsgálatokat. Különösen nehézkes az újszülöttek és a koraszülöttek gyógyszeres terápiája közvetlen bizonyítékok hiányában. A pályázat célkitűzése, hogy ezt a sokszor 3-5 évben mérhető késést, le tudják rövidíteni. Ennek eszköze lehet a Gyermekgyógyászati Innovációs Központ és egy Gyerekgyógyászati Gyógyszerinformációs Szolgálat, melynek előkészítésére és megalapozására teremtett lehetőséget a projekt.
– A gyermek nem a felnőtt kicsinyített mása. A gyermek szervezete teljesen más alapelvek szerint működik. A hatóanyagok többségét viszont a felnőtt terápiákhoz hozták létre, így azokat teljesen másképpen kell alkalmazni például egy másfél kilogramm súlyú koraszülött gyermek esetében. Ezért ha elkészül a felhasználóbarát, megfelelő informatikai hátterű Gyerekgyógyászati Innovációs Központ, amely összegyűjtve tartalmazza a szakhatóságok forrásait, akkor a gyermekgyógyászok naprakész információval rendelkezhetnek a megfelelő dózisokról, a hatóanyagok alkalmazásának módjáról is – hangsúlyozta Halmos Gábor egyetemi tanár, a gyermek-gyógyszerterápiás hálózat vezetője.
A gyógyszerhatástan-hálózat Tósaki Árpád egyetemi tanár vezetésével tovább folytatta a korábban már elkezdett kutatásokat a meggymag-kivonat, a fekete fokhagyma, a béta-karotin, a medvehagyma hatásainak vizsgálatára és betegségmegelőző szerepére, valamint új, lehetséges természetes eredetű hatóanyagok kutatására a prevencióban és terápiában alkalmazható készítményekben.
Papp Zoltán egyetemi tanár, a kardiológiai hálózat vezetője az egyénre szabott orvoslás fontosságáról szólt. Véleménye szerint fontos lenne egy gyógyszer adagolásánál azt is figyelembe venni, hogy alacsony, magas, sovány vagy esetleg túlsúlyos-e a páciens, vagy, hogy egyáltalán beveszi-e a felírt gyógyszert. Ehhez pedig laboratóriumi tesztekre van szükség, amelyek közvetlen információt adnak a gyógyszerek hatékonyságáról. Az ilyen biomarkerek kifejlesztésére komoly kutatások vannak folyamatban.
Szakály Zoltán egyetemi tanár, az egészségmarketing hálózat vezetője ismertette: a projekt részeként startup ötletgazdáknak tartottak képzéseket, köztük a Debreceni Egyetem innovatív ötletekkel rendelkező hallgatóinak és fiatal vállalkozóknak, kutatóknak, akik az egészségipar területén fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek. Másrészről azt is kutatták, hogyan lehet megszólítani és még egészségtudatosabbá tenni a lakosságot.
