Adriana Kostetska sokoldalú, fiatal édesanya Los Angelesben, aki naponta éli meg “az amerikai álmot” Lalaland földjén. Tehetséges, nemzetközileg elismert táncos– koreográfusként mintegy ötven nemzetközi koreográfiai produkcióban vett részt eddig. Világsztárok videóklippjeiben, televíziós reklámokban lehetett vele találkozni világszerte, miközben amerikai táncszövetségek regisztrált tagja. Színésznőként 2021-ben a „Legjobb színésznő”-nek járó díjat is elnyerte az LA Indie Filmfesztiválon. Adriana a fiatal tehetségeket is támogatja egy casting ügynökségben és igazi sikeres kaliforniai „momager”, vagyis olyan anya, aki egyben a gyerekei menedzsere is. Adriana már eddig is sok koreográfus álmát valósította meg, de nem akar itt megállni, a határ számára a csillagos ég. A koreográfussal Los Angelesben beszélgettünk, és megtudtuk azt is, hogy vannak magyar gyökerei is.
Mikor kezdtél el táncolni?
Emlékszem, öt éves lehettem, amikor édesanyám elvitte a nővéremet egy tánciskolába a szülővárosunkban, Ukrajnában. Annyira lenyűgözött, ahogyan láttam a többi gyereket táncolni, hogy megkértem anyukámat, hogy engem is írasson be. Általában csak hét éves kortól vettek fel gyereket, de velem kivételt tettek, és így lehetőségem nyílt korán elkezdeni táncolni. Nem sokkal ezután be is válogattak versenyzőnek és hét éves koromtól már számos nemzetközi versenyen vettem részt Európa-szerte. Az első nemzetközi bajnokság Lengyelországban volt és nekem ez volt az első nagy megmérettetésem, ahol azonnal döntős lettem! Több, mint húsz országot jártam be táncosként ezután.
A társastáncos évek után mikor kezdtél el más technikákat is tanulni?
Tizennyolc éves voltam, amikor Kijevbe költöztem, mert a Nemzeti Művelődési és Művészeti Egyetemen tanultam táncosként. Ekkor még továbbra is a társastáncra koncentráltam, de közben már elkezdtem a kortárs tánc, jazz-tánc és hipp-hopp technikákat is tanulni. Kipróbáltam a tehetségemet a „So You Think You Can Dance – Ukraine” című tévéműsorban, ami nagyon jól sikerült, mert a legjobb húsz táncos közé jutottam be a több mint egymillió jelentkező közül! Itt Amerikában látom igazán, hogy nagyon jó döntés volt fiatalon a tánctechnikai spektrumom kiszélesítése, mert itt egy táncosnak vagy koreográfusnak az értékét az határozza meg, hogy mennyi tánctechnikát ismer és tud professzionálisan használni a munkája során. Például Los Angelesben a tánc fontos része a színészképzésnek, és a diákoknak különböző technikákat kell elsajátítaniuk, mint például a jazz, a kortárs, társastánc és sztepp. A tánctudás komoly elvárás a színészekkel szemben Hollywoodban, hiszen bármikor kaphatnak zenés filmszerepet. Emlékezzünk csak Emma Stonera és Ryan Goslingra a Lalalandban vagy az idei kasszasikerre – Spielberg West Side Storyjára… Elképesztő, amit abban a filmben láthatunk. De a popsztároknak is hihetetlen tánctudásra van szükségük.
Ki tudnál emelni néhány nevet?
Persze. Nagyon emlékezetes élményeket szereztem, amikor világhírű művészekkel dolgozhattam. Például nagyon élveztem a munkát Enrique Iglesiasszal és Jennifer Lopezzel. Dolgoztam még Machine Gun Kelly-vel, Dj Kass-szal, Lele Pons-szal és a Little Mixszel…A Dancing with the Stars című világhírű tévéműsorban is koreografáltam. De hiszek abban, hogy a tánc mindenkié, és a táncoktatóknak az a küldetése, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a táncoktatást, mindenki tanulhasson táncolni, aki táncolni szeretne. A magam részéről ezért is tartok mesterkurzusokat táncstúdiókban, például a Pro Dance LA Stúdióban vagy a Step2Dance-ben.
Van még más platform is, ahol használhatod a koreográfiai képességeidet?
A tévében mindenképpen. Koreografáltam különböző márkák reklámjaiban – a Target, a Round Table Pizza, a Gloria Jeans, a Lenovo, a Carsil, a The Queen Mary, a Beer Mix számára. Valamint korábban volt szerencsém a Monte Carlo Cirques Fesztiválon dolgozni, és utána kaptam egy ajánlatot, hogy az amerikai Cirques Hermanos Vazqueznél dolgozzak koreográfusként. Amire igazán büszke voltam, hogy évekig dolgoztam a világhírű orosz balerinával, Anastasia VolochkovaI-vel. De volt projektem Szergej Lazarevvel, Vera Brezsnevával és Svetlana Lobodával is. Hiszem, hogy a lehetőségekben nincsenek határok, ha már bizonyítottál és valamit letettél az asztalra.
Más az Egyesült Államokban koreográfusként dolgozni? Úgy értem, amikor az Egyesült Államokban dolgozol amerikai táncosokkal és csapattal, érezted-e valaha, hogy ez nagyobb kihívás?
Nem igazán. Csak a nyelv más. A mozdulatok nemzetköziek.
Milyen amerikai táncos szervezetnek vagy a tagja, ha van ilyen?
Két amerikai táncos szervezetnek is tagja vagyok. Az egyik a WDO, a World Dance Organisation, a másik pedig az NDCA (National Dance Council of America). Emellett pedig rengeteg versenybírói képzést végeztem el, így az Egyesült Államokban is van a jogosultságom pontozni, amit mindig szeretek mert élmény fiatal tehetségeket látni a színpadon. Szerintem nagyon fontos küldetés az új generáció támogatása.
De a filmezés világában is otthon vagy… A kislányod, Amelia még csak tíz hónapos volt, amikor a Bevándorló anyát Ted Lasso sztárjával, Cristo Fernandezzel forgattad. A film rendkívül sikeres volt a független filmfesztiválokon, 15 díjat kapott, köztük a „Legjobb Acress” díjat, ami neked járt. Mit jelent számodra ez a díj?
Nos, egy másik álmom valóra vált ezzel a díjjal, ami ezért nagyon különleges számomra. Ez az első alkalom, hogy elnyertem az alakításommal egy „Legjobb színésznő” díjat egy filmfesztiválon. Még mindig alig hiszem el… Őszintén szólva lelkileg nem voltam felkészülve a forgatás előtt, egy 10 hónapos kisbaba volt a kezemben, a másodikkal pedig már 3 hónapos terhes voltam…. Úgy éreztem, ez egy próbatétel számomra. Mindig arról álmodoztam, hogy ügyvédet, nyomozót vagy rendőrt játsszak egy filmben és ebben a filmben rendőrt alakítottam. Emlékszem, becsuktam a szemem, és rendőrnek képzeltem magam. Minden extra szó és érzelem nélkül egy hónapig csak ebben a szerepben éltem. Meg kellett tanulnom egy kicsit spanyolul, és persze a karakterem beszélt angolul. Volt egy jelenetem a filmben, egy konyhajelenet, amikor a rendező kamatoztatni akarta a tánctudásaimat is és egy táncjelenetet is kapott a karakterem a filmben.
De nem csak te váltottad be a színésznői álmokat is Hollywoodben, hanem azóta mindkét kisgyermeked. Amelia és Marcell is „dolgozik”. Így te pedig sikeres „momager” lettél. Mit kell tudnunk életednek erről a részéről?
Szerencsés vagyok, hogy van két gyönyörű gyermekem, és azt hiszem, hogy sikeresek lesznek itt Hollywoodban. Sok casting hívást kapunk, most már ők is „dolgozó színészek”. Amelia sok reklámban szerepel, Marcellt pedig éppen most foglalták le egy Fox TV-műsorba, a 911-ben.
Amikor először beszélgetni kezdtünk, említetted, hogy vannak magyar gyökereid. Melyek ezek pontosan?
Igen, a nagymamám magyar, és anyukám anyanyelvi szinten beszél magyarul. Annyira kötődik a kultúrához, hogy néhány éve felvette a magyar állampolgárságot is. Szeretném én is megszerezni, mert számra is nagyon fontos a magyarságom, hogy át tudjak örökíteni a magyar kultúrából a gyerekeimnek. Viszont előbb fel kell frissítenem a magyar nyelvtudásomat egy kicsit. (Nevet) Gyerekkoromban beszéltem magyarul, de sajnos ez elhalványodott.
Hogyan látod a jövődet?
Amikor elnyertem a „Legjobb színésznő”-díjat, úgy éreztem, hogy ez egy mérföldkő a színésznői karrieremben. Egy álmom vált valóra ezzel a díjjal, mert mindig szerettem volna ismert színésznő lenni, De a másik szenvedélyem – a tánc és a koreográfia – ugyanennyire fontos az életemben. Tehát, ha a jövőről kérdeznek, azt mondanám, követem a szenvedélyemet, és remélhetőleg ez még több sikert fog hozni koreográfusként, táncosként, színészként. És mint momager! (Nevetés)
Szóval mi lesz ezután?
A hosszú világjárvány után végre újra megnyíltak a táncstúdiók és az országhatárok és én készülök a tavaszi mesterkurzusaimra. Már vannak meghívásaim, egyeztetünk is telik gyorsan a naptár… A mesterkurzusok mellett zsűritagként szívesen részt vennék néhány európai táncversenyen is.
Milyen tanácsot adnál a fiatal táncosoknak és koreográfusoknak?
Ahogy egy másik interjúban is mondtam, a legfontosabb dolog az, hogy a táncos/koreográfus ki tudja fejezni a személyes karizmáját. Emellett mosolyogjon és mutassa meg a profi képességeit. De a legfontosabb szerintem, hogy soha ne veszítse el a reményt! Hinni kell magunkban, és haladni a céljaink felé. Ahogy Sztanyiszlavszkij mondta: egyszerűbben, könnyedebben, szórakoztatóbban!
– Vida Virág –
