103 évvel ezelőtt, 1912-ben nyitotta meg kapuit az Apolló Mozgószínház. A mozi építése 1912-ben kezdődött, amikor Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd részvénytársaságként kért engedélyt, hogy az ott álló ingatlan helyére Ritter építész tervei alapján „mozgófénykép színházat létesítsenek”. Debrecen szabad királyi város tanácsa 1912. június 12-i ülésén megadta az engedélyt az építkezésre, és a mozi december 25-én meg is nyílt.
– A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2004 óta üzemelteti az Apolló mozit. A filmszínház 2005 óta tagja az Europa Cinemas nemzetközi hálózatnak, melynek több mint 1200 tagmozija van. A debreceniek joggal lehetnek büszkék arra, hogy évről évre kiérdemli az Apolló az art mozi besorolást.
– A digitális technológiára való teljes átállásra először 2012-ben kapott lehetőséget az Apolló mozi, amikor az EMMI kiírta projektor pályázatot az art mozik számára. Az eredményes pályázatoknak köszönhetően, három ütemben sikerült teljesen a vetítési technikát korszerűsíteni, amely létszükséglet volt a további üzemeltetés hatékonyságát illetően.
A múlt értékeinek megőrzése érdekében tavaly úgy döntött a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft., hogy a filmszínház három termét ünnepélyes körülmények között elnevezi egy-egy a film világában jelentős szakemberről.
- termet Deésy Alfrédról, a debreceni Apolló mozi kialakítójáról és első igazgatójáról nevezte el 2014. március 6-án! Deésy Alfréd rendező, színész, forgatókönyvíró és filmgyáralapító. 1910-ben, az akkor már rendkívül népszerű színészt a Debreceni Zsidó Hitközség akkori elnöke bízta meg, hogy a Miklós utca sarkán álló házát építse át mozivá. A Deésy Alfréd elképzelései szerint felépített mozi 1912. december 25-én kezdte meg működését. „Most már a nagyközönségé minden talpalatnyi tér, aki a Miklós-utca 1. szám alatt megnyílt Apolló-moziban pompás szórakozást, modern műélvezetet és úri kényelmet kap.” – részlet a Debreczeni Független Újság 1912. december 25-i számából.
- terem Soós Imre, a Debrecenhez is sok szállal kötődő színész-zseni nevét vette fel 2014.október 8-án. „Parasztszínészként skatulyázták be, pedig igazi zseni és született arisztokrata volt. Nagyvonalú herceg, akit mindenki szeretett, mindenhol szívesen látták, s aki idegösszeomlást kapott attól, hogy nem arra használták, amire való. Az első ember volt az életemben, aki ilyen hamar és ennyire fiatalon égette el magát” – emlékszik vissza a nemzet színésze, Törőcsik Mari, aki a Körhinta című filmben legendás szerelmespárt alakított Soós Imrével.
- terem Kertész Mihály, rendező, színész, forgatókönyvíró, filmgyártó emléke és munkássága előtt tisztelegve veszi fel a nevét március 10-én. Kertész Mihályt a világ elsősorban Michael Curtizként ismeri, mint magyar származású, amerikai rendezőt.1926-ban ment Amerikába a Warner Filmstúdióhoz, miután Magyarországon 45, Bécsben pedig 18 filmet forgatott. Szinte minden műfajban alkotott, rendkívüli munkabírása és tehetsége az álomgyárban több mint 100 film elkészítéséhez segítette hozzá, amelyek közül 86-ot ő maga rendezett meg. 4 alkalommal jelölték Oscar-díjra direktorként. Egy nominációt váltott díjra, 1944-ben a Casablanca című filmért megkapta a legjobb rendezőnek járó elismerést. Pályafutását hatalmas szakmai ovációk és még nagyobb kasszasikerek övezték. Bár magyarságát mindig büszkén vállalta, Hollywoodból már nem tért vissza soha szülőhazájába.
