2024. november 11-én Márton-napi felvonulást tartottak Petőfitelepen, a Petőfi-telepi Művelődési Ház szervezésében.
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal – írja a wikipedia.hu.
A római időkben november 11-e a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották. Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.
Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.
A Márton napi fáklyás felvonulás a német nyelvterületről terjedt el, Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.
Magyarországon iskolák, óvodák, művelődési házak és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat ilyenkor maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, a megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, finomságok és meleg italok fogyasztásával végződik. Nem volt ez másként ma Szegeden sem.
A Petőfi-telepi Művelődési Ház Szegeden a Szent Márton napi lámpás felvonulást negyedik alkalommal szervezte meg.
Az érdeklődők otthon készített lámpásaikkal, vagy a felvonulás előtt, a Művelődési Házban készített lámpásokkal csatlakozhattak a felvonuláshoz.
A sétát követően libazsíroskenyér, tea és forralt bor várta a jelenlévőket a Művelődési Ház udvarán.
Fotó: Frank Yvette
