Ahogyan arról néhány napja a Szegedi Nap is beszámolt, befejeződött a Szilléri városrész geotermikus fűtési rendszerének kiépítése Szegeden. Lassan, de biztosan Reykjavík után a Tisza-parti város lesz Európa második legnagyobb geotermikus lakossági távhőszolgáltató-rendszerrel működő városa. Na de pontosan mely városrészeket érinti a fejlesztés? Milyen előnyt élveznek az ott lakók? És pontosan mikor is ér a végére ez a 2,352 milliárd forintos költségvetésű beruházás? Mészáros Dánielt, a Geo Hőterm Kft. munkatársát kérdeztük.
A város 23 hőkörzetben 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik. Az évente korábban fölhasznált 27 millió köbméter gáz elégetése 55 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással járt, ezzel a fűtési rendszert működtető Szegedi Távfűtő Kft. a város levegőjének legnagyobb szennyezője volt.
A beruházás-sorozatnak köszönhetően mintegy felére csökkent a városban a távfűtés gázfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása. A projekt évente – az előzetes kalkulációk alapján – több mint 2,2 millió köbméter földgázt vált ki 69229 GJ geotermikus energiaforrással, a többlet villamos munka felhasználást is figyelembe véve évente 4482,44 tonnányi szén-dioxiddal mérsékelve Szeged üvegházhatású-gáz terhelését.
Hogyan jött létre a projekt?
A projekt megvalósítása érdekében a SZETÁV Kft., a Geo Hőterm Kft. és a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. 2018-ban 9 fűtési kör megújuló energetikai alapú átalakítására nyújtott be és nyert el KEHOP pályázatot. A 9 projekt összértéke 22 milliárd forint volt, a támogatási intenzitás pedig 60%-os. A támogatást a Geo Hőterm Kft. és az NFP Kft. kapta, az önrészt a Geo Hőterm Kft. biztosította, a megvalósítás során a SZETÁV Kft. fűtőműveit látjuk el geotermikus energiával.
Tudomásunk szerint a városban 23 hőkörzetben, 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik. Az említett közel 30 ezer lakás mely városrészeken terül el?
Az alábbi városrészekben/hőkörzetben alkalmaznak geotermikus távfűtést: Odessza, Északi, Felsőváros, Rókus (két rendszer), Tarján, Szilléri, Belváros, Makkosháza (Észak I/B.).
Mi a helyzet az intézményekkel?
Az érintett városrészekben a távfűtéssel fűtött intézmények részesülnek a geotermikus hőenergiából, azaz oktatási intézmények, orvosi rendelők, könyvtárak, szociális intézmények és így tovább.
Pontosan mikor ér végét a projekt, és mely városrészek maradtak még hátra a felsoroltakból?
A teljes projekt várhatóan 2024. első felében befejeződik, még a Rókus II. hőkörzet kivitelezése zajlik.
Milyen előnye származik Szegednek és a szegedieknek ebből?
A geotermikus távfűtésre való átállással összesen évente közel 15 millió m3 elégetett földgáz kerül kiváltásra körülbelül 350 ezer GJ geotermikus energiaforrással, évi 25 ezer tonna CO2-al mérsékelve a SZETÁV Kft. károsanyag kibocsátását, csökkentve a város levegőjének üvegház hatású gázterhelését.
A fejlesztés hatására az érintett fűtési körök esetében nagyjából 70%-os, a teljes szegedi távfűtés tekintetében pedig 50%-os lesz a megújuló energia részaránya, javul a levegő állapota és az ellátás biztonsága. Mindezt figyelembe véve a projekt jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, így hozzájárul az európai klímatörvényben megfogalmazott klímasemlegesség eléréséhez, a város levegője jelentősen javul.
Zárásképpen: hogy kell elképzelni a laikusoknak a geotermikus fűtés működését?
A projekt során 1.700 – 2.000 méter mély kitermelő és visszasajtoló termálkutak létesülnek, melyek átlagosan 80 m3/h hozamú és 90C° hőmérsékletű termálvizet termelnek. Ez a víz sem a távfűtő, sem a használati melegvíz hálózatba nem kerül be, hanem a kazánházakban lemezes hőcserélőkön keresztül hasznosul, a hő továbbadásra kerül a SZETÁV Kft. részére. A rendszerenkénti 2 db visszasajtoló kút segítségével a lefűtött termálvíz visszakerül a mélységi víztároló rétegekbe.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
