A Móra Ferenc Múzeum egy igazán különleges kiállítást nyitott meg péntek délután Szegeden. A nemzetközi tárlat az ókori Kína világát mutatja be izgalmas tárgyakon és történeteken keresztül.
A kiállítás két nagy részből áll, most még csak az első nyitotta meg kapuit, az, amelyik az agyagkatonákat mutatja be. A második rész – a sanghaji múzeumból érkező körülbelül 130 eredeti tárgy – majd csak a Múzeumok Éjszakájától, június 24-étől lesz látható.
Az agyagkatonákat bemutató kiállítási egység célja az, hogy testközelből megismerhessék a látogatók azok különleges történetét. Közel félszáz anyag- és mérethű agyagkatonát látható, emellett a látogatók bepillanthatnak a kínai császárság korába, az agyagkatona hadsereg történetébe, valamint gyermekfoglalkoztató-résszel is várja a Móra Ferenc Múzeum az érdeklődőket.
1985-ben, mikor először jártam “Nyugaton”, Bécsben, ott éppen kiállítottak néhány agyagkatonát, megnéztem, mondván, ilyet otthon úgysem látok. Aztán néhány napja egy delegációval megnéztem a még berendezés alatt lévő szegedi kiállítást, és ismét lenyűgözött az élmény, hogy 2200 évvel ezelőtti harcosok szemébe nézhetek. Azután még egy delegáció jött, és az agyaghadsereg harmadszor is lélegzetelállító volt. Immár a hivatalos megnyitó után természetesen tettem még egy látogatást – írta közösségi oldalán Nagy Sándor alpolgármester.
Az emberek emlékeiben a terrakottakatonák szürkésbarna, agyagszínű szobrokként jelennek meg, eredetileg azonban színpompás festésük volt. Az élénk színek az idő, majd a feltárást követően az oxigén hatására ma már csak nyomokban figyelhetők meg.
A szobrok készítése – Kr. e. 200 körül – “futószalagszerű rendszerben” zajlott, az üreges törzset, a lábakat, a karokat sablonokba préselve készítették el. A szárítást, majd égetést követően nedves agyag segítségével állították össze a szobrokat.
A fejeket külön készítették el erre szakosodott szobrásziparosok, vékony agyagrétegből egyedire alakítva az arcokat. Ezeket ugyancsak a kiégetésüket követően illesztették a szobrok testéhez. Ezután különböző színekkel festették le a szobrokat.
Az üreges szobrok 160-180 centiméter magasak, tömegük 120-180 kilogramm. Az alakok ruházata és festése a figurák a társadalomban, illetve hadseregben betöltött helyét jelezte. A festéshez ásványokból, állati vagy növényi alapanyagokból előállított pigmenteket használtak.
A Kultúrpalota egyik földszinti kiállítóterében több mint harminc, alakzatban álló agyagkatonát láthatnak a vendégek. Ezt az egyik szomszédos teremben a császári sírhely megtalálását, feltárását és a szobrok típusait bemutató kiállítás egészíti ki.
A kiállítás 2023. december 31-ig látogatható.
Fotók: Frank Yvette
