Harmincadik alkalommal is telt házzal indult a Szegedi Tudományegyetem egyik legnépszerűbb kurzusa, amelyen minden évben hallgatók százai járják körül tudományosan a borkészítés geológiai, ideológiai és kulturális hátterét. A 15 éve töretlen népszerűségnek örvendő képzés vezetőjéről, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének vezetőjéről, Dr. Pál-Molnár Elemérről, a New Yorker Magazin is írt korábban.
Szüreti időszakban fókuszba kerül a borászat. A Szegedi Tudományegyetem geológusai évtizedek óta foglalkoznak olyan kutatásokkal, amelyek a földtudományok szemszögéből vizsgálják többek között a geológiai folyamatok, a talajképződés, a szőlő és a bor összefüggéseit.
Orvostanhallgatók, közgazdászok, bölcsészek, informatikusok és természetesen a földtudományokkal foglalkozó egyetemisták töltik meg a Földrajzi és Földtudományi Intézet által szervezett képzés óráin a nagyelőadót.
– Idén speciálkollégium keretében, általánosan művelő tárgyként oktatjuk a „Magyar borvidékek geológiája és kultúrája, a terroir tudománya” címmel ezt a tárgyat, és mint korábban, most is rendkívül sokan vették fel. Tartalma nagyon sokrétű, mint maga a borkultúra. A terroir magába foglalja mindazon tényezőket, amelyek együttesen határozzák meg egy borvidékről, vagy ezen belül egy kisebb területről (termelőtől) származó bor egyediségét. Ezek a tényezők a geológiai adottságoktól – alapkőzet és az abból eredő talaj, geológiai idő – kezdve az éghajlaton és a szőlőművelési gyakorlaton keresztül a borász művészetéig és a fogyasztó közönségig terjednek, beleértve a kulturális hátteret és a hagyományokat is – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetője.
A képzést különleges tematikája és atmoszférája teszi a leglátogatottabb kurzusok egyikévé. A földtudomány gyakorlatban is hasznos a termelőknek is, hiszen egy alapos vizsgálat, elemzés, segít a borásznak, kiválasztani a megfelelő területet, a művelési módot, akár a megfelelő szőlőfajtát. Ezen felül a felelős borfogyasztás kultúrájáról is komoly ismeretekkel gazdagodhatnak a résztvevők.
– Globálisan is elemezzük a borkészítés világszintű irányvonalait, de a fő fókusz a magyar borvidékeken van. Szerencsére hazánk rendkívül sokszínű geológiailag is, ami alapvetően meghatározza a szőlőtermesztés lehetőségeit. Azok a hallgatók, akik elvégzik a kurzust, már egészen más szemlélettel, mondhatni filozófiával veszik kezükbe a borospoharat a kostolás során. Hangsúlyoznám, hogy az alkohol semmilyen szinten nem jelenik meg az előadásokon, a borivás és a borkostolás két teljesen különböző dolog. Ez a kurzus arra is lehetőséget ad, hogy bemutassuk a hallgatóknak és a leendő hallgatóknak, hogy a földtudományok mennyire színes és sokrétű, összetett terület, amelyben a drónok, a műholdak, az informatika, a terepi vizsgálatok és számos más terület is hangsúlyos. Életünket, mindennapjainkat átszövik a földtudományok, erre példa ez a képzés is – hangsúlyozta Dr. Pál-Molnár Elemér, egyetemi docens.
Akkreditált talajtani laboratórium, kőzettani feltáró műhelyek, talajradarok és meteorológiai mérőműszerek, drónok, sőt műholdas adatok is rendelkezésre állnak az SZTE-n, ahhoz, hogy a Földrajzi és Földtudományi Intézet oktatói tudományos értelmezéssel forduljanak a szőlőtermesztés, a bor felé, és elemezzék azokat az egyediségeket, amelyek egy-egy borfajta karakterét megadják.
A nemzetközileg is elismert geológus és vulkanológus saját blogján is részletesen foglalkozik a bortermesztés tudományos vetületeivel. A téma és a szakértő az egyik legismertebb nemzetközi lap, a New Yorker érdeklődését is felkeltette, terjedelmes cikkben írtak róla és kutatásairól.
Fotók: SZTE
