Átadták Kürti László költőnek a Balassi Bálint-emlékkardot

Helyi hírek

Kürti László költő kapta idén a Balassi Bálint-emlékkardot, a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat vasárnap Kiss-Rigó László püspök adta át Szegeden.

Kiss-Rigó László azt kívánta a költőnek, hogy az igazi kard szimbolikus erejével küzdjön, szolgáljon, alkosson a jóért, az igazért, a szépért, mindannyiunk lelki és szellemi gazdagításáért.

Kürti László úgy fogalmazott, kétféle költészet létezik, az egyik az élet, másik az irodalom felől közelít. Költészetét – akárcsak Balassi Bálintét – a gyakorlati valóságtapasztalat jellemzi, s számára is meghatározó a lovas élet. Mint mondta, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy pont ő érdemelte ki a 25., jubileumi Balassi Bálint-emlékkardot.

A negyvennégy éves Kürti László az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, a Semmelweis Egyetemen, majd a Debreceni Egyetemen tanult. 1999-ben Félszavak címmel jelent meg első verseskötete, melyet eddig öt követett. A Mátészalkán tanárként dolgozó költő munkásságát többek közt a Tokaji Írótábor Nagydíjával és Bella István-díjjal is elismerték.

Angyalosi Gergely irodalomtörténész méltatásában úgy fogalmazott, hogy költő az, akinek saját világa van. Ez a saját világ első kötetétől kezdve jelen van Kürti László verseiben. Önálló lírai univerzumot teremtett, csak rá jellemző kapcsolatot alakított ki a nyelvvel, megtalálta saját beszédmódját, mellyel az őt foglalkoztató létproblémákat, emlékfoszlányokat, kétségeket fogalmazza meg. Szenvedélyesen keresi az igazságot önmagával és a világgal kapcsolatban. Kürti László lírája a kortárs magyar költészet karakterisztikus, kiérlelt példája – hangsúlyozta a professzor.

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító, aki a járvány miatt nem utazhatott Magyarországra. A díj alapítója, Molnár Pál elmondta, ez azonban csak késlelteti, de nem hiúsítja meg számára az emlékkard átadását.

Az 1949-ben Melbourne-ben született Ross Gillett a Balassi Kard Művészeti Alapítvány fölkérésére, Ausztráliában élő magyarok közvetítése révén került kapcsolatba a magyar irodalommal. Alkotásai valószínűleg az első ausztrál Balassi-fordítások, munkája lehetővé tette, hogy a magyar alapítású irodalmi díj Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika után az ötödik kontinensre is eljusson.

Az 1997-ben Molnár Pál újságíró által alapított irodalmi elismerést évente egy magyar anyanyelvű és egy külföldi költőnek adják át. A díj a 16. századi magyar végvári szablya mintájára kovácsolt kard.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük