„Egy politikus legyen belevaló, és állja a kellemetlen kérdéseket!”

Gazdaság Helyi hírek Kultúra

Kellemetlen kérdések megválaszolása helyett inkább maguk alá akarják gyűrni a médiát a politikusok – véli Kiss Ulrich jezsuita szerzetes. A közgazdász-menedzser végzettségű pap -aki korábban multinacionális cégek nemzetközi vezető munkatársa is volt- Debrecenben tartott előadást a médiáról, az egyház és a sajtó viszonyáról, a világban zajló átalakulásokról. Kiss Ulrich a Svetits Gimnázium meghívására érkezett a városba nemrégiben.

Névjegy:

Kiss Ulrich 1945-ben született Magyarországon. Hazai tanulmányait követően a Németországi Magyar Gimnáziumban érettségizett, Kastlban. Üzemgazdasági diplomáját a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte 1969-ben. Tíz éven át a L’Oréal németországi leányvállalatánál dolgozott, majd a franciaországi anyavállalatnál volt projektmenedzser, ahol a nemzetközi fejlesztésekért és értékesítésért felelt. Később a világcég európai marketingigazgatójaként tevékenykedett. Az 1980-as években a Cartier európai marketingigazgatója lett, arculattervezőként dolgozott a Fitch&Company International Design and Business Consultations-nél, később az All optic amerikai cég németországi marketingmenedzseri tisztségét is betöltötte, majd a Ferdinand Menrad vállalat franciaországi, hollandiai, nagy-britanniai és írországi piacát és leányvállalatait felügyelte. Ezt követően az Azzaro Deutschland marketing- és eladási igazgatójaként dolgozott.

Jezsuita pappá 1995-ben szentelték, 1996 és 2000 között a Szent Ignác Szakkollégium igazgató-lelkésze volt. 2001 óta óraadóként oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikációelméletet és PR-gyakorlatot. A Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének tagja és a Magyar Katolikus Rádió munkatársa. Számos előadást tart Magyarországon és Erdélyben is, az Erdélyi Jezsuita Rend marosvásárhelyi rendházában dolgozik, és a Jezsuita Roma Szakkollégium rektora.

Sosem látott kulturális veszteség – óriási lehetőségek

Kiss Ulrich a Svetits Hetek előadássorozatának egyik vendégeként érkezett a debreceni Svetits Gimnáziumba. A telt ház előtt zajló előadásában egyebek mellett kifejtette: óriási technológiai átalakulás zajlik körülöttünk, több területen is.

-Vegyük például az adatok tárolását. Szüleink óta legalább ötször változott a zene rögzítési és tárolási módja: lemez, magnószalag, kazetta, CD, mp3. Annak ellenére, hogy a technika így fejlődik, és korlátlanul tudjuk tárolni az adatokat, soha nem látott kulturális veszteségnek is tanúi lehetünk. Az új adathordozókra ugyanis főképp csak a legnépszerűbb dallamok, filmek, bestseller könyvek stb. kerülnek fel, miközben rengeteg alkotás elvész. Az internet segítségével megváltozott az előállított szellemi termékek terjesztésének módja és kiterjedése is. Ma már bárki ismert lehet, és nyilvánosságot szerezhet magának, ha elég ügyes. Ehhez mindössze egy mikrofont és egy kamerát kell beszereznie, és felöltenie a produkcióját valamely videó megosztó oldalra. Vagy az írásait egy blogra. Korábban az ismertségnek ez a módja elképzelhetetlen volt. Nagyon nehezen lehetett bekerülni az egyeduralkodó tévékbe, rádiókba, újságokba – tette hozzá Ulrich atya.

Terjedő tudás – növekvő analfabetizmus

A jezsuita pap szerint hasonló forradalmi változás zajlott Luther Márton idejében a könyvnyomtatás felfedezésekor. Addig ugyanis a Bibliát csak komoly egyháztudósok ismerték és tanulmányozhatták, ők másolták a Szentírást.

-Sokszor egy élet munkája kellett a Biblia egy-egy példányának lemásolásához, díszítéséhez. Emiatt nagyon lassan terjedtek a hithez kapcsolódó ismeretek. A templomban prédikáló papokon kívül főképp a kolostorok vándorai terjesztették a tudást, melynek tempója szintén nem volt valami gyors. A nyomtatás feltalálása és a reformáció törekvései együttesen eredményeztek egyfajta robbanást a tudás terjesztésében. Nemzeti nyelvekre fordították a Bibliát, és sokszorosították, így már bárki hozzáférhetett. Ennek hatására egyre többen tanultak meg írni és olvasni. Lassan, de biztosan lecsökkent az analfabetizmus. Érdekes helyzet, hogy manapság az információtechnika fejlődésével pont ellentétes folyamat figyelhető meg: a nyomtatott sajtó visszaszorul, és ezzel párhuzamosan az írás-olvasás tudás is gyengül. A szövegszerkesztő programok kijavítják a hibákat, így egyre kevesebben tudnak valóban helyesen írni, hisz ezt a program végzi helyettük. A digitális analfabetizmus általában csökken, viszont az idősek körében növekszik – mondta Kiss Ulrich.

Az „olaj-kor” alkonya

-Gyerekkoromban még alig jártak autók, telente az utcán szánkóztunk, nem kellett attól tartani, hogy elütnek. Mert nem volt mi elüssön. Ma már szinte mindenki autóval jár, sokszor még a családtagoknak is külön-külön saját járművük van. Jelenleg az autó- és az olajipar vezeti a világgazdaságot, de ennek hamarosan vége lesz, újabb változások előtt állunk. Úgy vélem, a világban bekövetkező nagy gazdasági válságokat az új energiahordozókra történő átállás okozza, nem a tőzsdei és egyéb pénzügyi spekulációk. Azok csak a közvetlen kiváltó okok, de a mélyben a technológiai váltások állnak. Az 1929-es nagy gazdasági világválságot például a szénről, a gőzzel hajtott gépekről az elektromos energiára történő átállás robbantotta ki. Ma több nagy változás is zajlik: teret hódít a nanotechnológia, a kémia helyett a biológia veszi majd át a vezető szerepet, illetve a biológia és a digitális technológia egyesülése, a bionika – mondta a jezsuita pap, hozzátéve: a magyar szakemberek otthon vannak az új technológiákban, de szomorú, hogy a hazai kormányzat még mindig a leáldozóban lévő autóipart támogatja.

Gyorsuló világ – lassú ember

Kiss Ulrich úgy véli: egyre gyorsabb lesz a technikai fejlődés, egyre nagyobb ugrásoknak lehetünk tanúi. Az automatizálás óriási ütemben halad, lassan már mindent a számítógép fog vezérelni körülöttünk. Minden felgyorsul, és ez nem csak a technikára igaz.

-Ha megnézünk egy 50 évvel ezelőtt készült filmet, azt látjuk, hogy a mai filmek sokkal gyorsabban és pörgősebbek. A zenére ugyanez igaz. Viszont azt is látnunk kell, hogy bár a technika óriást változott körülöttünk, és minden gyorsul, de közben mi emberek, biológiailag szinte pontosan ugyanazok a lények vagyunk, akik a kőkorszakban is voltunk. És vannak értékek is, amik állandóak, ilyenek az alapvető erkölcsi értékek, a világnézet és a hitvilág is – tette hozzá Kiss Ulrich.

Az egyház és a média kapcsolata

Az egyház elsődleges feladata az örömhírt (evangélium) hirdetni – véli a jezsuita pap, aki szerint ez nem könnyű, hiszen főképp a negatív hírek a figyelemfelkeltőek. Ezért nem véletlen, hogy a híradások tele vannak tragédiákkal, gyilkosságokkal, bűnesetekkel. Mert ezek keltik fel az emberek érdeklődését.

-De vajon van-e valami más hasznuk ezeknek a figyelemfelkeltésen kívül? Volt egy médiavállalkozás, amely kitalálta, hogy csak pozitív híreket közöl. Nagy nehézségek árán három évig tudtak talpon maradni, végül elbuktak. Ez mutatja, mekkora az érdeklődés a negatív hírekre. Az egyház viszont már csaknem 2000 éve hirdeti az örömhírt, ami azt jelzi, hogy erre is szükségük van az embereknek. Ezen felül az egyház kiemelt feladata a közösségek létrehozása. A kiközösítés fogalma már nagyon ismert a mai világban, és látjuk, hogy ez sajnos remekül megy. De létezett ám egy olyan szó is a magyar nyelvben, hogy „közösítés”. Ezt ma már nem is használjuk, pedig nagyon fontos lenne. Az egyháznak nagy szerepe van értékteremtő közösségek létrehozásában, és ehhez a médiát is fel kell használnia – mondta előadásában Kiss Ulrich.

Médiahasználat – csak okosan

A jezsuita szerzetes szerint a politikusok és az egyház tagjai is hajlamosak arra, hogy „megmondják a tutit”, és azt higgyék, ők mindent tudnak, az embereknek pedig nincs más dolguk, mint befogadni az információt, és kész.

-De ez nincs így, mert az emberek gondolkodnak is. Sőt, kifejezetten szükség van rá, hogy elgondolkodjanak azon, amit a médiában látnak és hallanak. Például olyan dolgokon: hogyan lehetséges az, hogy alig, hogy megtörténik valami, a médiában már azonnal kínálják is a magyarázatot. Az ilyen mindig nagyon gyanús. 2001. szeptember 11-én például az amerikai média szinte rögtön meg is adta a magyarázatot a repülőgépek becsapódására. Az „udvarias” és törvénytisztelő arab terroristák ugyanis felvitték magukkal az útlevelüket is a gépekre, hogy azonosítani tudják őket. Sőt, csodák-csodája, épen is maradtak ezek a dokumentumok az összedőlt épületek alatt. Ez nem gyanús? Mindig fel kell tenni magunkban a kérdést, amikor a média valamit sugallni akar nekünk, vagy egyenesen választ ad feltűnően rövid idő alatt: kinek jó ez? Két dolgot tehet az ember ilyenkor: vagy ő is beáll a hőbörgők sorába, akik azonnal elfogadják a gyorsan felkínált egyszerű magyarázatot, vagy elkezd gondolkodni, és tájékozódni. Ehhez viszont idő kell. A média fogyasztása felelősséggel jár – tette hozzá.

A politikus legyen már belevaló

Kiss Ulrich szerint az elmúlt másfél évben gyökeres átrendeződés volt megfigyelhető a hazai médiapiacon. De úgy véli, ez nem feltétlenül jó irányba történt.

-Úgy vélem, minden szerkesztőségnek tartania kellene egy minimális távolságot a politikától és a hatalomtól ahhoz, hogy minél kevésbé legyen elfogult. De én sajnos nem ezt tapasztalom, és ez nagyon nagy baj szerintem. A „média egyensúly” nem azt jelenti, hogy ha megnyerem a választásokat, akkor enyém a média. Egy politikus legyen már annyira belevaló, hogy állja a sarat, ha egy független újságíró kellemetlen kérdéseket szegez neki. Ha én meg tudom ezt tenni jezsuita papként, amikor egy vehemens riporter „nekem esik”, akkor egy politikus is legyen már képes erre – véli Kiss Ulrich.

Több gyakorlat, kevesebb adminisztráció

A jezsuita szerzetes kérdésünkre kifejtette gondolatait a hazai oktatási rendszerről, az állami szféra helyzetéről és a vállalkozások támogatásáról is:

-A pedagógusok tiltakozását a TV-ből tájékozódva figyelem, de őszintén megmondom, nem tudtam megfejteni, pontosan mi is a helyzet. Az egyik oldal szerint az egész egy műbalhé, a másik pedig úgy véli: katasztrófahelyzet van. Mindkettőnek igaza lehet, én ebben nem tudok tisztán látni. Azt biztosra veszem, hogy gondok vannak a háttérben. Az is biztos, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a világon egyedülálló módon olvaszt magába többféle drága és fontos minisztériumot. Úgy, hogy közben nincs elég pénze. Úgy tűnik nekem, hogy az oktatás problémáit most át akarják hárítani Balog Zoltánra, őt akarják felelőssé tenni. Azzal, hogy átalakítják az iskolákat fenntartó intézményt, az alapvető probléma még nem oldódik meg. Itt egy kormányokon átívelő gonddal állunk szemben, és az a baj, hogy eddig senki nem mert komolyan hozzányúlni. Mert nem merik vállalni a politikai kockázatot a helyzet rendbetételére – véli Kiss Ulrich.

A szerzetes szerint az oktatásban is, és a teljes állami szférában is a gyakorlat felé kellene fordulni.

-Verselemzésből nem fog megélni a gyerek. Kell általános műveltséget is adni, de nem magoltatni kellene a fiatalokat, hanem gyakorlati problémákat megoldatni velük. Az életben is problémákkal fognak találkozni, amiket meg kell majd oldaniuk. Dolgoztatni kellene az agyukat a magoltatás helyett. Illetve szükség lenne olyan gyakorlatias tárgyakat is oktatni, mint a gazdasági ismeretek – természetesen minden korosztálynak a saját szintjén. A tanároknak érdemes lenne a piaci szférában is dolgozniuk. Egyrészt így könnyebben át tudják adni a gyakorlati ismereteket, másrészt csökkenne körükben az elégedetlenség, jobban tudnák értékelni, mennyivel könnyebb helyzetben vannak a piaci szektorban dolgozóknál. Ott nincs téli szünet, nyári szünet stb. Az állami szférában tevékenykedőknek is szükségük lenne ilyen munkatapasztalatra, mert sajnos azt látom, hogy a piaci szektorhoz képest sajnos sok közintézményben meglehetősen alacsony a munkamorál – tette hozzá.

Kiss Ulrich a vállalkozások fejlesztésével kapcsolatban azt mondta, erősíteni kellene a hazai kis-és középvállalkozásokat is, az ő működésüket pedig leginkább az adminisztrációs terhek csökkentésével lehetne élénkíteni.

Kenyeres Attila

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.