A keleti megyék népsűrűsége egyre csökken, nyugaton viszont növekszik. Budapest továbbra is az országon belüli népvándorlás nyertese, de az agglomeráció már jobban gyarapszik.
A napi.hu összegzéséből az derül ki, hogy tavaly már csak 105 lakó jutott egy négyzetkilométerr. A népsűrűség, noha az egész országban csökken, nem egyenletes a régiókon, megyéken belül. Az ország szegényebb, magasabb munkanélküliségű, rosszabb infrastruktúrájú részeit jobban érinti a népesség fogyása, de még a fejlettebb régiókban is nehézséget okoz a népesség megtartása – növekedést pedig csak kevés területen lehet látni.
A belföldi vándorlás legtöbbször a kisebb települések felől a nagyobbak felé halad – ezzel is függ össze a falvak évtizedek óta tartó elnéptelenedése –, s a fejletlenebbtől a fejlettebb felé.
Csak tavaly 255 ezren döntöttek úgy, hogy másik településre költöznek. De amíg korábban a legtöbben Budapestet választották, most a főváros környéki agglomeráció szerepe nőtt meg. Közép-Magyarországon 424 ember jut egy négyzetkilométerre, ami mérsékelt növekedés a 2015-ös 433-ról. Pest 193-ról 195-re növekedett, Budapest pedig 3350-ről 3338-ra csökkent. Ezzel Budapest népsűrűsége hat év alatt először csökkent.
Az ország keleti megyéiben több mint 3 százaléknyian döntöttek úgy, hogy elhagyják lakhelyüket, ebből az észak-nyugati megyék profitáltak, ahol 3–6 százalékos népességnövekedést mért a KSH. Győr-Moson-Sopronba ennél is többen költöztek. A régiók közül Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, ezekben a régiókban 6900, illetve 3850 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően. A megyék esetében 2016-ban is, a korábbi évekhez hasonlóan, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el a legtöbben, 3700, illetve 3250 fő vándorlási veszteséget okozva.
