Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.
Közleményében az EP kiemelte: a képviselők által megszavazott paktum szerint a tagállamok azáltal vállalnak szolidaritást a migrációs nyomásnak különösen kitett uniós országokkal, hogy azokból áthelyezik területükre azokat a menedékkérőket, akik jogosan részesülhetnek nemzetközi védelemben.
A migrációs nyomásnak különösen kitett országoknak a többi uniós tagállam pénzügyi hozzájárulásokkal, illetve operatív és technikai támogatással is segít. A szerdai szavazás során az EP-képviselők “aktualizálták azokat a kritériumokat”, amelyek alapján egy tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért – derül ki a közleményből.
A tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az unión kívüli országokból érkező menekültek befogadását
Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó új keretszabályok értelmében a tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elismert unión kívüli országokból érkező menekültek befogadását, akik legálisan, szervezetten és biztonságosan utaznának az EU területére.
A migrációs csomag válsághelyzetek kezelésére szolgáló rendelete szolidaritási mechanizmust hoz létre az érkezők számának hirtelen megnövekedésére való reagálásra. Az új szabályok kiterjednek majd a migránsok “eszközként” való felhasználására is, amikor unión kívüli országok vagy “ellenséges nem állami szereplők” az EU destabilizálása céljából manipulálják a migrációt.
A jövőben azokat, akik nem felelnek meg az uniós belépés feltételeinek, a beengedésük előtt alapos szűrésnek vetik alá. Ez magában foglalja az azonosítást, a biometrikus adatok gyűjtését, valamint az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket, legfeljebb hét napon keresztül. A tagállamoknak független ellenőrzési mechanizmusokat kell létrehozniuk az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítására a szűrés során – emelték ki.
A menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az egész EU-ra vonatkozó új, közös eljárás jön létre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására. Az Európai Unió területére szabálytalanul érkezők adatait, köztük ujjlenyomataikat és arcképmásaikat az e célra szolgáló, megreformált Eurodac-adatbázisban tárolják majd. A hatóságok azt is rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet, erőszakos vagy fegyveres cselekményekben vett részt.
Az EP támogatta továbbá a menekült vagy kiegészítő védelmi jogállás elismerésére, valamint a védelemre jogosultaknak biztosított jogokra vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes új, egységes normákat. A tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (EUAA) kapott információk alapján értékelniük kell a származási országban fennálló helyzetet, és a menekültstátuszt rendszeresen felül kell vizsgálniuk. A védelmet kérelmezőknek a kérelmükért felelős vagy a védelmet megadó tagállam területén kell maradniuk. Szabályozni fogják továbbá az őrizet körülményeit és a szabad mozgás feltételeit annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket az EU-n belüli mozgástól.
A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérők számára
A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérők számára, például a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás terén. A nyilvántartásba vett menedékkérők legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül munkába állhatnak.
Az Európai Parlament jóváhagyását követően az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia hivatalosan. A csomagban szereplő jogszabályok a közzétételüket követően lépnek hatályba. A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdődik meg. A befogadási feltételekről szóló irányelv tekintetében a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe iktassák.
(MTI)
Fotó: archív
