Az EP jelentősen növelné a katonai segítséget Ukrajnának

Európa

Minden államot és nemzetközi szervezetet arra kér az Európai Parlament, hogy minél előbb egyhangúlag ítélje el az Ukrajnában megrendezett álnépszavazásokat és az erőszakos orosz területszerzési kísérletet.

  • A fegyverrel kikényszerített álnépszavazás eredménye semmis

  • A nukleáris fegyverek bevetéséről szóló orosz fenyegetések nem tántorítják el az Uniót attól, hogy további segítséget nyújtson Ukrajnának

  • Ad hoc nemzetközi bíróságot kellene felállítani az Ukrajna elleni bűntettek kivizsgálására

  • Az Északi Áramlat-incidens jelzi, hogy védeni kell a kritikusan fontos európai infrastruktúrát

A Parlament a csütörtökön 504 szavazattal, 26 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a fegyverrel kikényszerített és a Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiók annektálását igazolni kívánó álnépszavazások eredményét semmisnek minősíti, és válaszlépésként további szigorú szankciók elfogadására szólítja fel az uniós tagállamokat.

Fokozni kell a katonai segítségnyújtást Ukrajnának

A Parlament elismeréssel szól a hazájukat védő és egyúttal az európai értékekért kiálló ukránok bátorágáról, és sürgeti a tagállamokat és a többi országot, hogy jelentősen növeljék katonai támogatásukat, különösen azokon a területeken, ahol azt az ukrán kormány kéri. A képviselők arra kérik a „bizonytalan” tagállamokat, hogy vegyék ki méltányos részüket a katonai segítségnyújtásból, hiszen az a háború lerövidítését szolgálja.

Az atomfegyverek bevetésére vonatkozó közelmúltbeli orosz fenyegetések felelőtlenek és veszélyesek, mondják a képviselők. Felszólítják a tagállamokat és a nemzetközi partnereket, hogy dolgozzanak ki gyors és határozott válaszlépést arra az esetre, ha Oroszország nukleáris csapást mérne Ukrajnára. Oroszország minden arra irányuló kísérlete, hogy a megszállt területek elleni támadásokat Oroszország elleni támadásként, ezáltal nukleáris válaszreakció indokaként állítsa be, jogellenes és alaptalan, jelenti ki a Parlament. A fenyegetés nem fogja visszatartani az Európai Uniót attól, hogy további segítséget nyújtson Ukrajnának az önvédelemhez, fogalmaz az állásfoglalás.

A képviselők elítélik az orosz katonai mozgósítást és azt, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek lakosait arra kényszerítik, hogy Oroszország fegyveres vagy kisegítő erőiben szolgáljanak – ez a negyedik genfi egyezmény értelmében tilos. A képviselők a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia stabilitása érdekében a régióban található és jelentős számú orosz állampolgárt fogadó országok – elsősorban Grúzia, Kazahsztán, Üzbegisztán, Örményország és Kirgizisztán – fokozott támogatását kérik.

Jobban kell védeni a kritikusan fontos európai infrastruktúrát

Az Északi Áramlat csővezeték felrobbanásával kapcsolatban a képviselők megjegyzik: „egyre több a spekuláció azzal kapcsolatban, hogy ez valamely állami szereplő összehangolt és szándékos cselekményének eredménye”. A robbanások bizonyítják, hogy mennyire veszélyes politika az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség növelése, és hogy szintet lépett az energia fegyverként való felhasználása. Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a kritikus európai infrastruktúra védelmét, növeljék annak külső támadásokkal szembeni védettségét, és továbbra is támogassák a kelet‑európai és nyugat-balkáni partnerek ellenálló képességét.

A képviselők végül ad hoc nemzetközi bíróság létrehozását kérik az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatban. A bíróságon „Putyin és az ukrajnai háború kiterveléséért, elindításáért és végrehajtásáért felelős valamennyi orosz polgári és katonai tisztviselő és megbízottjaik ellen büntetőeljárást indítanának.”

A szerdai vita magyar felszólalói

Gyöngyösi Márton (független)

Bocskor Andrea (független)