Április másodikán, az álhírek leleplezésének nemzetközi napján a Parlament a valótlan hírek veszélyeire hívja fel a figyelmet: az álhírek nem csak az európaiak egészségét sodorják veszélybe, hanem magát a demokráciát is.
Emberek ezrei éjjel-nappal dolgoznak a koronavírusban megbetegedettek megmentésén, eközben egészségügyi szervezetek és az álhíreket ellenőrzők a járvány újabb baljós mellékhatására hívják fel a figyelmet: bizonyos szervezetek és egyének segítség helyett a válságot politikai vagy kereskedelmi célú manipulációra használják ki.
Az uniós intézmények már többször felhívták a figyelmet a félrevezető hírek és csalások veszélyeire. A vírus kapcsán keringő álhírekre adott európai válaszról szóló információk a központi EU oldalontalálhatók. Az oldalon a járvánnyal kapcsolatban elterjedt, leggyakoribb álhírek cáfolata mellett megbízható és tényszerű tájékoztatás található a járványra adott uniós válaszról.
Az Unió külügyi szolgálatának részeként működő, az álhírek felkutatásával és cáfolatával foglalkozó munkacsoport EUvsDisinfo honlapon található jelentése szerint több álhír amerikai alt-right körökből, Kínából és Oroszországból érkezik. Az ő esetükben a félrevezető hírek célja politikai: az Európai Unió aláásása vagy politikai változások előidézése.
„Az álhíreket könnyen cáfolhatjuk: az uniós szolidaritásnak számos példáját láthattuk már. Ugyan az Unió hatásköre az egészségügy terén erősen korlátozott, de a tagállamok és az Unió egésze folyamatosan keresi a módját, hogy hogyan segíthet a válság áldozatainak. Jelenleg például német orvosok és nővérek foglalkoznak Olaszországból vagy Franciaországból odaszállított COVID-19 betegekkel. Csehország tíz-tízezer védőruhát szállított Olaszországba és Spanyolországba. Ausztria és Franciaország több millió maszkot küldött Olaszországba” – sorolta Othmar Karas (EPP, Ausztria), a Parlament alelnöke.
„A múlt héten az Európai Parlament szinte egyhangúlag fogadta el azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a tagállamok felszabadult uniós pénzeket használhatnak fel az egészségügyben, orvosi segítségnyújtásra és a vírus terjedésének lassítására. A többi uniós intézmény is fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megtalálja a módját, hogyan segítheti hatékonyan és gyorsan a válság áldozatait, legyen szó betegekről, az egészségügyben dolgozókról, vagy a járvány miatt a munkájukat vagy jövedelmüket elvesztőkről” – tette hozzá a néppárti politikus.
Katarina Barley (S&D, Németország) parlamenti alelnök szerint „ilyen időszakokban életek függnek attól, hogy mindnyájan hallgatunk-e az egészségügyi hatóságokra. A hazugságok terjesztése vagy az igazság megkérdőjelezése még veszélyesebbé válik. Fontos, hogy az intézmények továbbra is szorosan együttműködjenek az online tartalomszolgáltatókkal, és arra ösztönözzék őket, hogy részesítsék előnyben a megbízható forrásokat, biztosítsanak kevésbé prominens helyet az álhírleleplezők által félretájékoztatásnak vagy álhírnek minősített tartalmaknak, és vegyék le a törvénytelen vagy embereket fizikai veszélynek kitévő tartalmakat.
A Parlament az egészségügyi dolgozók támogatására kampányt indít, amelyben megmutatja: itt olyan európaiak élnek, akik vállvetve küzdenek a COVID-19 járvány ellen.”
A szocialista politikus felhívta a figyelmet: mindenkinek oda kell figyelnie az interneten terjedő félretájékoztatási kísérletekre. „Ma, az álhírleleplezés nemzetközi napján szeretnénk emlékeztetni arra, mennyire fontos a tények ellenőrzése. Minden uniós nyelven elérhető ötleteket adunk arra, hogyan ellenőrizhetjük magunk is a hírek valóságtartalmát. Ahogy a közösségi távolságtartásra és a kézmosásra vonatkozó szabályokat betartjuk, ugyanígy a hamis tanácsok és manipulatív hírek terjedésének megakadályozását is feladatunknak kell tekintenünk.”
Karas alelnök hozzátette: „Egy ilyen válságban az álhírek leleplezése nem azt jelenti, hogy mások hibáinak kijavításával saját okosságunkban gyönyörködünk. Ehelyett polgári kötelességünk, hogy megvédjük az európaiakat és a demokratikus társadalmunkat.
