Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben a kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Megalakult az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Élettelen Természettudományi Klaszterének keretein belül a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. A kutatócsoport munkáját 2025. március 1-én kezdte meg.
– A klímaváltozás az egyik legégetőbb probléma, amellyel ma az emberiség szembenéz, és amelynek hatásai már most is érezhetőek. A probléma összetettsége miatt elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amely lehetővé teszi a különböző tudományterületek szinergiáinak kiaknázását és új kutatási távlatok megnyitását. Az SZTE egyedülálló, mindeddig azonban csak részben kihasznált potenciállal rendelkezik egy ilyen interdiszciplináris kutatócsoport működtetéséhez, hiszen a különböző karokon számos kutatócsoport és kutató foglalkozik a klímaváltozáshoz kapcsolódó kérdésekkel. A most megalakított kutatócsoport célja, hogy összefogja ezeket az erőforrásokat, és olyan platformot hozzon létre, amely elősegíti a párbeszédet és az együttműködést, ezáltal a közös tudásgyarapodást. A projekt hosszú távú fenntarthatóságát a kutatási együttműködések megalapozása, valamint a feltárt együttműködések alapján közös kutatási pályázatok kidolgozása szavatolja – mondta el Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az SZTE IKIKK Élettelen Természettudományi Klaszter szakmai vezetője.
A Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport rövidtávú, fő célkitűzése az interdiszciplináris párbeszéd elősegítése és egy olyan kutatási hálózat kialakítása, amely lefedi a Szegedi Tudományegyetem összes, klímaváltozással kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatását. A kutatócsoport vezetője Dr. Gál Tamás egyetemi docens, a Légkör- és Téradattudomány Tanszék vezetője, aki hangsúlyozta:
– A kutatócsoport az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományok értékelésével foglalkozó testületének (IPCC= Intergovernmental Panel on Climate Change) hatodik értékelő jelentése alapján meghatározott, interdiszciplináris megközelítést igénylő – Európa számára releváns – nyitott kutatási kérdésekre fókuszál. Ezek a kérdések többek között a kockázatok és sérülékenység időbeli és térbeli alakulását, az alkalmazkodás hatékonyságát, a víz, a biodiverzitás, az egészségügyi kockázatok, a természetalapú megoldások és a parti környezet kérdéseit, az éghajlati politikák koherensebbé tételét, az ágazati és rendszerszintű átalakulásokat, a földhasználatot, a mezőgazdaságot és a szén-dioxid eltávolítást, a méltányosságot és az igazságos átmeneteket, az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását, az éghajlati intervenciót, valamint a napsugárzás módosításának lehetséges hatásait és kockázatait vizsgálják. A projekt legfontosabb mérföldkövei egy tudástérkép elkészítése, valamint kutatói hálózat kialakítása köré épülnek. Több, az együttműködést elősegítő rendezvényt is tervezünk, így belső konferenciákat, workshopokat, további egyeztetéseket – tudtuk meg Dr. Gál Tamástól.
A kutatócsoport az SZTE IKIKK keretein belül, annak támogatásával működik jelenleg, mint egy (Horizontális) Inkubációs projekt.
– Az interdiszciplináris megközelítés alapvető fontosságú, mivel a klímaváltozás összetett probléma, amelynek megértéséhez és megoldásához a különböző tudományterületek együttműködésére van szükség. Az interdiszciplináris megközelítés lehetővé teszi a szinergiák kihasználását és új kutatási távlatok megnyitását – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője, az új kutatócsoport egyik alapítója.
A kutatócsoport projektbemutatót, egyetemi belső konferenciát, workshopokat és tudományszervezési platformok megalapozását tervezi. Ezek közül kiemelkedik az idén szeptemberre tervezett belső konferencia, ami mintegy seregszemleként lehetőséget teremt, hogy a témában érintett kutatók megismerhetik a más kutatócsoportokban, karokon és tudományterületeken zajló vizsgálatokat és tudásbázist, így teremtve alapot az együttműködések kialakításának. A kutatócsoport tervei között szerepel a projekt eredményeinek hasznosítása, a kutatási együttműködések fenntartása, valamint a projekt eredményeinek beépítése az oktatásba. A távlati tervek között szerepel, hogy ez a kutatócsoport az SZTE állandó platformja legyen, ami segíti a hatékonyabb interdiszciplináris kutatásszervezést és azt, hogy az intézménynek kész válaszai legyenek a klímaváltozás okozta rendkívül összetett problémákra.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
