A mindszenti Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékén dolgozott 25 évig habilitált docensként, ám több mint két évtized után úgy döntött felmond. Az utolsó csepp a pohárban a kinevezésével kapcsolatos folyamatos küzdelem sikertelensége és méltatlanul alacsony bére volt, pedig Tímea két-három ember munkáját is ellátta egyszerre. Történetét és döntésének okát a 444.hu göngyölítette fel.
Kiss Tímea elmondása szerint mindig is tanár akart lenni. Elhivatottságát jól bizonyítja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen sok kurzust kidolgozott, amit nagyon élvezett. Tanított alapszakosokat, mesterszakosokat, földrajzszakosokat, tanárszakosokat, geográfusokat, környezetmérnököket, környezettanosokat és doktori hallgatói is voltak, mindezt nem csak magyarul, de angolul is. Szakértelmét kiválóan tükrözi, hogy a top öt oktató között volt az intézetben.
Mielőtt felmondott, több mint 25 évnyi munkatapasztalat után is csak bruttó 560 ezer forintot keresett, ami 372 400 forint nettót jelent az ő esetében.
A legtöbb egyetem azért döntött az alapítványi fenntartás mellett, mert abban reménykedtek, hogy az egy gazdasági fellendülést is hoz. Kiss Tímea azt mondja, hogy az SZTE is ebben bizakodott. Az egyetem 2021. decemberében – tehát a fenntartóváltás idején – közleményben tudatta, hogy mennyivel emelkedik az egyetemi oktatók bére. Ebben többek között azt írták: „Az akadémiai terület oktató, kutató, tanár munkatársainak alapbére a 2021. szeptember 01. előtti, közalkalmazotti jogviszony szerinti illetményhez képest jelentősen, átlagosan 50%-kal emelkedik. Az egyetemi tanárok alapbére jövőre átlagosan 40, az egyetemi docenseké 33, az adjunktusoké 60, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.”
Kiss Tímeának azonban szinte egyáltalán nem nőtt a bére. Ugyanis a korábbi bértábla szerint, ahol a bér nem csupán alapbérből, hanem az alapbérből, plusz a különböző illetményekből (távolléti díjból, bérkiegészítésből) állt, 2021. decemberében – tehát a fenntartóváltás előtt – bruttó 541 880 forint volt a fizetése. Az emelés után lett 560 ezer bruttó, vagyis bruttó 18 120 forinttal nőtt – emeli ki a 444.hu.
Ez pedig úgy lehetséges, hogy a korábbi felsőoktatási bértábla szerint a docensi fokozaton belül különböző kategóriák voltak, amelyekért különböző bér járt. Kiss Tímea a legfelső, docens IV. kategóriába esett, tehát a docensek között neki volt a legmagasabb a fizetése azzal a bruttó 541 880 forinttal. Csakhogy az új bértáblában egységesítették a docensi béreket, megszüntették a kategóriákat, így a belengetett 33 százalékos béremeléssel mindenkit a docens IV. szintjére hoztak fel. Kiss Tímea fizetése viszont lényegében maradt a helyén.
„Ösztönző bónusz”
Az infláció kompenzálásaként 2023. márciusától ígértek körülbelül bruttó 130 ezer forintos úgynevezett „ösztönző-megtartó bónuszt”, de nem havonta, hanem négyhavonta. Kiss Tímea azonban a 444.hu-nak elárulta: a négy hónapot nem sikerült pontosan tartani, ugyanis az első kifizetést áprilisban kapták, a másodikat meg októberben. Véleménye szerint a juttatás ösztönzésre pont nem alkalmas, ugyanis ezt az egyetem minden alkalmazottja megkapja függetlenül a teljesítménytől. Arról nem is beszélve, hogy ha leosztjuk ezt az összeget négy hónapra, akkor ez a bérkiegészítés havonta mindössze körülbelül bruttó 32 400 forintot jelent, ami 21 546 forint nettó. Ez még az infláció mértékét sem haladja meg.
Kiss Tímea szerint az egyetemen azzal védekeztek, hogy nincs több forrás növelni a béreket, mert nincs elég hallgatójuk, és azok az alapítványi fenntartású egyetemek is, ahol elkezdtek magasabb béreket adni, küszködnek a kifizetéssel.
A fenntartóváltásnak semmi értelme nem volt?!
„Borzasztó elavult gépekkel dolgozunk, tízéves számítógépeink vannak. Szerintem nonszensz, hogy mi készítjük fel a leendő mérnököket-, és kutatókat a jövő munkaerőpiacára, de nem tudunk eszközt adni a kezükbe. A másik, ami az alapítványi egyetemek egy problémája, hogy olyan szintű lett a bürokrácia, hogy gyakorlatilag megfojt minket. Pedig pont az ellenkezőjét ígérték. Régebben sokkal egyszerűbb volt például vegyszereket vagy bármilyen eszközt megrendelni, most viszont 6-10 pecsét kell hozzá” – osztotta meg.
Kiss Tímea az oktatói tevékenység mellett rendszeresen végzett kutatói munkát is. Mivel földrajzos volt, ez a legtöbb esetben kutatói utakkal járt, hiszen ki kellett mennie terepre. A volt docens azt mondja, hogy legutóbbi vizsgálatai világszínvonalú kutatások voltak: a Tisza 950 kilométeres szakaszában mérték meg a mikroműanyag mennyiséget az ukrajnai Rahótól a szerbiai Titelig. A doktori hallgatókból álló csapatával két éven keresztül öt naponta vett mintát, így a világon egyedülálló módon elemezhették a folyón levonuló mikroműanyag-szennyezés időbeli alakulását. Ezeknek a sokszor hétvégén és ünnepek alatt is pluszmunkával járó utaknak a költségét utólag térítették meg. A tanár a legutóbbi nagyobb terepmunkát augusztusban végezte, de a benzinpénz és a szállás költségeit csak decemberben kapta meg. Az egyetem arra hivatkozott, hogy adminisztrációs hiba történt, Kiss Tímea szerint azonban megengedhetetlen, hogy saját zsebből kellett majdnem egyhavi fizetését megelőlegeznie.
A földrajzos kutatások nem mennek terepmunka nélkül, amik pedig nem működnek pénz nélkül. A volt docens azt mondja, hogy mindig nagyon szerencsés volt, ugyanis rendszeresen nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal OTKA-pályázatain a nagy verseny ellenére, ezért számára biztosított volt a kutatás lehetősége. Az OTKA-pályázatok általában négy évre szóltak, és évente bruttó 5-6 millió forintot jelentettek. Azonban senki ne gondolja, hogy ez mind Kiss Tímea zsebében landolt.
„Csak, hogy tisztázzam: nekem nem származott órabérem ezekből a pályázatokból. Az OTKA-pályázatok dologi költségekre vannak, tehát vegyszerekre, eszközökre, kiutazásra, publikációs tevékenységre, konferencián való részvételre. A támogatásból az egyetem is lecsíp valamekkora részt, nem tudom pontosan mennyit. Én adtam egy kis fizetést a projektben dolgozó doktorandusz hallgatóimnak is, de a saját munkámat már nem tudtam ebből kifizetni” – magyarázta.
Nem jár pénz a doktori hallgatók vezetéséért sem
Szintén nem járt pluszpénz a doktori hallgatók vezetéséért, holott Kiss Tímea elmondása szerint ebben ő volt az egyik legsikeresebb oktató, ha azt nézzük, hogy hány ilyen hallgatója volt és abból hány doktorált le.
„Régen ezért járt plusz pénz, de most már azt sem kapunk arra hivatkozva, hogy kötetlen munkaidőnk van. Csakhogy a munkáltató úgy értelmezi a kötetlen munkaidőt, hogy az ő oldaláról kötetlen, de én legyek ott mindig. Volt olyan, amikor reggel 8-kor kezdtem és este 6-kor még volt órám” – ismertette az oktató.
Mondvacsinált okok miatt nem válhatott professzorrá
A volt docens úgy emlékszik vissza, hogy a „bajok” 2015-ben kezdődtek, amikor a debreceni és ELTE-s kollégák javaslatára megcsinálta az akadémiai doktori dolgozatot. Ez a feltétele annak, hogy valaki docensből professzorrá válhasson. Ez nem csak egy magasabb oktatói rang az egyetemen, de anyagilag is jelentős előrelépési lehetőség. A fokozat megszerzése után karonként és tudományáganként változik, hogy mikor válhat valaki ténylegesen professzorrá, Kiss Tímea azt mondja, hogy ennek náluk a földrajzon egy-két éven belül meg kellett volna történnie. Neki nyolc éve nem történt meg a kinevezése.
„Nemrég új tanszékvezető lett, aki próbálta elősegíteni a kinevezésemet, de annyira megváltoztak az intézeten belül az erőviszonyok, hogy nem tudta. Egyáltalán a pályázat kiírásáról – tehát nem magáról a kinevezésről – egy 12 főből álló intézeti tanácsnak kell döntenie. A 12 fő egyénenként szavazott. Minden évben leszavazzák a pályázat kiírását, és minden évben másra hivatkoznak. Idén például arra, hogy nem végzek elegendő közösségi munkát” – mondta a lapnak Kiss Tímea, aki szerint ez az állítás egyáltalán nem helytálló, ugyanis Erasmus koordinátorként is dolgozott, amíg az egyetemnek voltak Erasmus-kapcsolatai.
Ráadásul még csak arról sincs szó, hogy telítettek a professzori helyek (bár egyébként sincs meghatározva maximum létszám), mert a tanszéken eddig három professzor dolgozott, abból kettő nyugdíjba ment, egy pedig elhunyt, így jelenleg egy professzor sincs.
„Ez már frusztráló volt. Azt gondolom, hogy az akadémiai doktori fokozat megszerzése volt az egyik legnagyobb hibás döntésem, de nem szakmai, hanem érzelmi szempontból. Mert megszereztem egy olyan fokozatot, amit önerőből meg tudtam szerezni, viszont nem tudtam továbbjutni, mert ott már nem a saját teljesítményem volt a feltétel” – emelte ki.
Kiss Tímea elmondása szerint felmondásával az egyetemi oktatók sokszor megalázó helyzetére szerette volna felhívni a figyelmet. Azt reméli, hogy hamarosan elindul egy párbeszéd a fenntartók, az egyetemek vezetése és az oktatók között arról, hogy hogyan lehetne ebből a motiváció-vesztett munkakörnyezetből kikerülni, hogy újra inspiráló és pezsgő egyetemi környezetben lehessen oktatni és kutatni.
(444.hu)
Fotó: Frank Yvette
