Térkép vagy GPS?

Egyetem

A kartográfia múltját és jelenét tekintették át a szakemberek a Debreceni Földrajzi Disputa rendezvénysorozat október 29-i találkozóján.

– Tíz évvel ezelőtt indította útjára a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete a Debreceni Földrajzi Disputa rendezvénysorozatot, melyen rendszeresen egy-egy szakterület aktualitásait vitatják meg a szakemberek műhelybeszélgetéseken – hangsúlyozta a csütörtöki találkozó megnyitóján Csorba Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője.

Csorba Péter a bevezetőben elmondta: már a találkozó kicsit provokatív címe, „Kartográfia: önálló segédtudomány?” is jelzi a szakterület vitatott megítélését. A tanszékvezető szerint a kartográfia a geográfia segédtudományának tekinthető, ám nagyon fontos szakterület.

Papp-Váry Árpád, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tanára Térképtörténelem című előadásában visszatekintett a térképészet fejlődésére és a térképek változásaira. Kiemelte, hogy az első tudományos cikkek mintegy 200 éve születettek meg a térképészetről, noha a térképek egyesek szerint megelőzték az írás kialakulását. A 18. század második felében alakult ki a térképészet módszertana, és ekkor vált szakmává a térképészet, míg az első ilyen jellegű könyv Tóth Ágoston alkotásaként 1869-ben jelent meg. A térképészeti tanszékek a két világháború között jöttek létre, majd a II. világháború után nőtt meg a térképek iránti érdeklődés, és 1982-ben jelentették be, hogy megszületett a térképészet, mint tudomány.

A szakember felidézte Haggett, a híres brit geográfus gondolatait, miszerint a térképészet segédtudomány, ám enélkül a földrajz nem létezhet. A térképészet jelenlegi helyzetéről szólva Papp-Váry Árpád elmondta: napjaink pozitív változása a közösségi térképalkotás, míg negatív folyamatként említette a nyomtatott térképek használatának drasztikus visszaesését a GPS-ek elterjedése miatt.

Gercsák Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense ugyancsak arról szólt, hogy a számítástechnika fejődése átírta a kartográfiát is: a középiskolai tanulmányok végeztével az emberek ritkán forgatnak nyomtatott térképet, ám a digitális térképek egyre népszerűbbek.

– A navigációs térképek nem késztetik gondolkodásra annak használóját, hiszen az audiovizuális térképek meg is mondják a helyes útirányt, vagyis a „fülüknél fogva vezetik az embert”. Ez pedig a pszichológusok szerint magával vonzza a tájékozódási képesség romlását. A kirándulók zöme is online turistatérképeket használ, amelyek nem ugyanazt az élményt nyújtják, mintha valaki rácsodálkozik a táj szépségére, például egy madárfészekre, egy forrásra vagy egy sziklaképződményre – véli az egyetemi docens.

Nemerkényi Zsolt, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a Magyarország Nemzeti Atlasza projektről szólva kiemelte, hogy négy kötetben tervezik bemutatni hazánk geográfiáját, természeti környezetét, társadalomföldrajzát és gazdaságföldrajzát. Az analóg és elektronikus térképet összehasonlítva a szakember hangsúlyozta, hogy míg a nyomtatott térkép egy adott pillanat lenyomata, ezért sokkal kötöttebb, addig egy digitális változat állandóan frissíthető. Utóbbiból számtalan érhető el az interneten, ám ezek hitelessége, szakmaiság megkérdőjelezhető.