Másfél órás interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-nek, Rónai Egon Mérleg című műsorában. A kötelező politikai toposzok lejjebb csavart hangerőn szólaltak meg, teret engedve a kormányfő nagyívű, rendszerszintű gondolatainak a hatalomról, a geopolitikai fordulatokról és a döntéshozatali hátteréről. Az interjú stílusa meglepő volt: a Kossuth rádiós magabiztosság helyett egy visszafogottabb, szinte szerényebb Orbán mutatkozott be – összegezte a 444.hu.
Az interjú már az előzetes bejelentéskor is vitát váltott ki: bár az ATV-t hosszú idő utáni “baloldali, ellenzéki” csatornaként azonosították, ezt az értelmezést fenntartásokkal fogadta a sajtó.
Rónai Egon a tőle megszokott megfontolt és nyugodt stílust hozta, nem konfrontálódott látványosan. Bár voltak “de igen – de nem” típusú mikroviták, például a gyermekszegénység brutális mivoltáról és a nyugdíjak értékállóságáról. Érdekes módon kimaradtak a klasszikusan kényes ügyek és személyek, mint Hatvanpuszta, Mészáros Lőrinc, Rogán Antal vagy Tiborcz István.
Orbán Viktor maga is szokatlan nyilatkozói stratégiát választott. Halkan, visszafogottan, szinte szerényen beszélt, mintha “otthon hagyta volna” a Kossuth rádióban megszokott, kioktató magabiztosságát. Ez a fegyelmezettség csak az interjú végén, a focis témánál oldódott fel.
A nyugodtságát mindössze egyszer veszítette el, amikor Rónai arról kérdezte, miért hoz nyilvánosságra a “kormánymédia” a TISZA Appból kiszivárgott adatokat. A kormányfő ekkor kikérte magának a felelősségre vonást, mondván: “Ne tolja rám a kormánymédiát és ne tegyen felelőssé olyanért, ami önnek nem tetszik, de nem rám tartozik”.
Mivel Orbán nem volt kibillenthető konkrétumokra vonatkozó kérdésekkel, a legérdekesebb pillanatok azok voltak, amikor a rendszerszintű gondolataiba engedett bepillantást.
Kiderült, hogy 2010-ben, a kétharmad birtokában, felmerült a magyar hatalmi rendszer átalakításának lehetősége. Orbán a “nagy öregekkel”, például Martonyi Jánossal folytatott beszélgetéseket az elnöki, sőt, a Horthy-féle kormányzói rendszerről is. Végül abban maradtak, hogy a parlamentáris rendszer passzol a magyaroknak, de a kérdés szerinte “mindig asztalon van”, és sosem szabad véglegesen lezártnak tekinteni.
Az orosz kitettség és a friss amerikai megállapodások kapcsán Orbán azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem “kapkod” és “nix ugribugri”, de “kinyílt egy ablak”, amit ki kell használni.
A miniszterelnök elmesélte, hogy 2008-ban a bukaresti NATO-csúcson értette meg, hogy az oroszok megerősödtek és nagyhatalmi tényezők maradnak, mivel az angolszászok és a kontinentális Európa nem tudtak egységet teremteni Ukrajna nyugatosításában.
Ezért ment el 2009-ben Putyinhoz, és fektette le az együttműködés három pontját:
- Történelmi kérdéseket nem hoznak elő.
- Közvetlen vonal van a két vezető között.
- Évente találkoznak.
Kijelentette továbbá, hogy nincs kitettség Oroszország felé, és a magyar politikai döntésekre az oroszok nem tudnak befolyást gyakorolni. Utalt arra is, hogy az orosz–ukrán béke 2022-ben majdnem létrejött, de az “angolszászok” elkaszálták a tervezetet.
A kegyelmi ügy kapcsán Orbán azt mondta, az ítélőképesség hiánya fájt neki, valamint az, hogy az ügy két erős oszlopot ütött ki (Novákra és Vargára utalva). Elismerte, hogy másképp gondolkodik, mint Lázár János: míg Lázárnak a munka és a teljesítmény számít, ő várat épít emberekből, azok esendőségével együtt. Utódlásról beszélve elmondta, nem “a vezetőt” keresi, hanem vezetőképes embereket, akik közül a következő két évtizedben kiválasztódik a miniszterelnök.
Matolcsy Györgyről szólva erős érzelmi viszonyát hangsúlyozta, és többször is kijelentette, hogy a jegybankelnök többször megmentette az országot és segített egy új magyar gazdaság felrajzolásában. Az MNB-ügy kapcsán viszont még nem lát tisztán, de most nem azt látja, amit szeretne, ennek ellenére szerinte mértéktartás és méltányosság kell Matolcsy megítélésében.
Magyar Péterről Orbán nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni, ismételve a már korábban megfogalmazott narratívát: az ő kihívója Brüsszel, és a Tiszát is Brüsszel irányítja. Ezért Magyarral nem ül le vitázni, hiszen eleget vitatkozik Brüsszellel.
Az interjú végére kiderült néhány konkrétum is:
- Orbán “kigondolta” (vagy tudta előre), hogy meg tud állapodni Trumppal a szankciómentességről, ami szerinte addig szól, amíg mindketten hivatalban vannak.
- Jön egy 70 milliárdos adócsökkentést tartalmazó KKV-csomag, és az amerikai LNG olcsóbb lesz, mint a jelenlegi források.
- A 2024, 2025 és 2026-os költségvetés is 5 százalékos hiánycéllal terveződik, mert a kormányfő nem akar feladni a 2002-ben kitűzött célokból.
- Orbán álma, hogy Magyarország hitelezővé váljon.
A beszélgetés végén Orbán azzal a feltétellel búcsúzott, hogy még jön máskor is, ha az ATV nem fogad el külföldről pénzt.
Az interjú alább tekinthető meg teljes egészében:
(444.hu)
Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
