Magyarországon a polgárok vásárlóereje a legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár az egy főre jutó GDP tekintetében csak az ötödik legrosszabb helyen állunk, 2022 óta nem tudtunk felzárkózni az uniós átlaghoz – összegzi a friss kutatások eredményét a hvg.hu.
Az Eurostat szerdán hozta nyilvánosságra a háztartások tényleges fogyasztásáról szóló 2024-es első becslését. Ez a mutató, leegyszerűsítve, azt mutatja meg, hogy az egyes országok lakói mennyi pénzt költhetnek el. A statisztikusok azt vizsgálják, mennyi árut és szolgáltatást tudnak az emberek megvásárolni, mindezt vásárlóerő-paritáson mérve az árszínvonalbeli különbségek kiszűrésére.
Az eredmény rendkívül kiábrándító. Míg 2023-ban még Bulgáriával osztoztunk az EU utolsó helyén, most már egyedül foglaljuk el az uniós sereghajtó pozíciót. Bár a magyar fogyasztás az uniós átlag 70-ről 72 százalékára nőtt, Bulgária még nagyobb mértékben javult, 70-ről 74 százalékra – írja a hvg.hu.
Ez a tendencia nem újkeletű: 2010 óta egyetlen év sem volt, amikor a magyar vásárlóerő romlott volna az EU-átlaghoz képest, azonban a régiónk eredetileg szegényebb államai sorra lehagytak minket. Az elmúlt másfél évtizedben Közép- és Kelet-Európában:
- Magyarország évről-évre csak minimálisan közelített az EU-átlaghoz,
- Bulgária és Románia, valamint 2018 óta már Horvátország is sokkal jobb tempóban zárkózik fel, megelőzve minket,
- Csehország és Lengyelország jelentős növekedéssel 2020-ra felért az EU-átlag 90, illetve 86 százalékára, és bár azóta kissé visszaestek, még mindig 82, illetve 84 százalékon állnak,
- Szlovákia pedig a 2016-2019-es visszaesés után mára kikapaszkodott a gödörből.
Az EU-n belül a luxemburgiak élnek a legjobban, ott az uniós átlag 141 százaléka a fogyasztás. Egy évvel ezelőtt a németek és a hollandok holtversenyben a második helyen álltak (119-119 százalék), mostanra Hollandia 120 százalékra javított, míg Németország 118 százalékra rontott. Ausztria 114 százalékról 112 százalékra esett vissza, így most már Belgiummal közösen áll a negyedik helyen.
Amikor korábban kiderült, hogy Bulgáriával együtt az utolsó helyen voltunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nonszensznek nevezte a “szegénységről” szóló beszédet, azzal érvelve, hogy a háztartások nem csak fogyasztásra költenek, hanem megtakarításaikat is növelik.
(hvg.hu)
Fotó: Frank Yvette
