A képviselők 167 igen, 11 nem szavazattal és hét tartózkodás mellett elfogadták a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosítását.
Ennek értelmében megszűnik a papíralapú TB-kiskönyv, helyette elektronikus felületen lehet majd lekérdezni a biztosítási jogviszonyokat, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat. A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba.
A törvénymódosítással az egészségügyi dolgozók kötelező pihenőideje és a munkaidőre vonatkozó szabályok betartása érdekében a foglalkoztató elektronikus felületen kérhet adatot arról, hogy az általa foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személy mely más egészségügyi szolgáltatónál és milyen jogviszonyban dolgozik.
A módosítás megteremti a feltételét annak, hogy az állam által a középiskolások számára az ingyenes jogosítványszerzéséhez kapcsolódó elméleti tanfolyam köznevelési alapfeladat legyen.
A módosítás biztosítja továbbá, hogy a középiskolás tanulónak a tanulmányai lezárását követően is további 12 hónap álljon rendelkezésére az ingyenes jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti ismeretek elsajátítására, valamint az elméleti vizsgák letételére a tanulmányi rendszer használatával.
A jövőben a határon túli magyar pedagógusok is jogosultak lesznek a magyar pedagógusigazolványra és az ehhez kapcsolódó kedvezményekre.
A gyermekek védelméről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a gyermekek átmeneti otthonában kivételesen, ha a gyermek életkora, ellátási szükséglete azt indokolja, a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető legyen.
Törvényi szintre emelték a veszélyhelyzeti rendeleteket
A parlament 135 igennel, 51 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot.
A javaslat indoklása felidézi, az ukrajnai háború következményeinek elhárítása és kezelése érdekében a kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jén, az Országgyűlés pedig több alkalommal hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához.
Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodik meg – áll az indoklásban, amely szerint a veszélyhelyzet során számos olyan, belügyi kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. Ez szükségessé teszi egyes jogintézmények elfogadását átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként.
A változtatás célja, hogy a menekültügyben fenntartsa az eljárás külön szabályait, ezen felül megállapítja az Ukrajnából menekülők menedékjogi eljárás, elszállásolás és foglalkoztatás szabályait is.
Átmeneti jelleggel, de továbbra is biztosított marad az ukrán állampolgárok jogosultsága a táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra. A szabályozás célja továbbá az ukrajnai válsággal összefüggően menekülőnek minősített személyek részére nyújtott egészségügyi ellátási adatok folytonosságának biztosítása is.
A stratégiai társaságokkal szembeni ellenséges célú felvásárlások megelőzése céljából a törvény fenntartja a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges rendelkezéseket is.
A jogszabály szerint szélesebb körben alkalmazható lesz az árfigyelő rendszer.
A kiszereléscsökkentés kapcsán bevezetett tájékoztatási kötelezettségek betartásának az ellenőrzése és szankcionálása továbbra is a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik majd. A veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírásokat – érdemben változatlanul – a fogyasztóvédelmi törvény fogja tartalmazni.
Az átállás a megújuló energiaforrásokra a jogalkotó szerint nemcsak a veszélyhelyzet időszaka alatt fontos, ezért a napelemes rendszerek telepítéséről szóló szabályok beépülnek a társasházi törvénybe.
A villamos energiáról szóló törvény módosításának célja a veszélyhelyzeti jogkörben bevezetett lakossági sávhatár törvényi rögzítése. A módosítás célja emellett az egyetemes szolgáltatókat ellátó földgázkereskedő által ellátandó rezsivédelmi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó állami ellentételezés törvényi rögzítése.
Nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények súlyos finanszírozási zavara esetében a köznevelési intézmény nemzetiségi jellegének fennmaradása, illetve megszűnésének elkerülése érdekében az állam veszi át a fenntartói jogokat. A módosítás az ideiglenes védelemre jogosult tanulók oktatásához, illetve a tanárbéremelésre vonatkozó kormányrendelethez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.
A kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés
Az Országgyűlés 140 igen, 4 nem szavazattal és 41 tartózkodás mellett elfogadta a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosítását.
A változtatás értelmében a krízisközpontba vagy titkos menedékházba való befogadás esetén a befogadó intézmény jogosult a bírósági eljárás kezdeményezésére annak érdekében, hogy a védelem teljesebb és hatékonyabb legyen. A területileg illetékes bíróság már a krízisközpont, illetve a titkos menedékház bejelentése nyomán is elrendelheti a megelőző távoltartást.
Cél az is, hogy a távoltartást technikai eszközökkel ellenőrizhessék. A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzéséhez kapcsolódó, és a bántalmazót terhelő egyszeri díjfizetési kötelezettség bevezetésének indoka az intézkedés végrehajtásával járó költségek részleges fedezése.
Mivel a mai technológiai tudás – például a mobiltelefonok helymeghatározó funkciói, különböző nyomkövetésre alkalmas eszközök – miatt a krízisközpontok, menedékházak titkossága egyre nehezebben fenntartható, ezért a védelmet a jogi szabályozás útján szükséges tovább erősíteni.
A módosítás kiterjeszti a megbízhatósági vizsgálatokat az egészségügyben dolgozó, nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott állományra is.
Emellett biztosítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a rendőrség üzemeltetésében levő Véda közúti intelligens kamerahálózat által készített felvételekhez való közvetlen hozzáférést, a határátkelőhelyeken pedig időpontfoglaló rendszert alakítanak ki, amely biztosítja a teherforgalom előre tervezhető határátlépését.
A törvény egyes sportrendezvényeknél kötelezővé teszi a beléptető rendszer alkalmazását, átvezeti a kábítószer elleni fellépéssel összefüggő változásokat, illetve biztosítja a rendvédelmi hivatásos és határvadász állomány számára a 24 hetes szülési szabadság idejére is a csecsemőgondozási díj adómentessége miatti kedvezményeket.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
