A közéleti átláthatóságról szóló törvényjavaslat elfogadása ellen tartottak tüntetést vasárnap délután a Kossuth téren, a demosntrációt egyetemisták szervezték.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közölte: azok a fiatalok szervezték meg a tüntetést, akik ott voltak hajnal négyig az Erzsébet hídon, akik ott voltak egész éjszaka a Karmelitánál. Azt kérte tőlük, hogy ne hagyják abba, amíg nem értek el az eredményt és ne hagyják abba, amíg a követeléseiket nem valósította meg a hatalom.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, hogy “a leszámolási törvény” azt akarja, hogy csak egyetlen hang legyen hallható, a kormányé. “Hogy ne legyen sokszínűség, ne legyen közéleti vita, ne legyen sajtó, csak propaganda, s ne legyen gondolkodó polgár, akinek véleménye van” – fogalmazott.
Lengyel Tamás színművész kiemelte, hogy olyan országot akar, ahol a tanárnak nem kell másodállást vállalnia, ahol az orvos nem Ausztriában keres boldogulást, ahol az egészségügyi dolgozókat, rendőröket, tűzoltókat megbecsülik, a színházban nem pártkatonák döntenek és ahol az igazságszolgáltatás valóban független. Egy országot, ahol nem félünk – tette hozzá.
Pankotai Lili diák arról beszélt, hogy szeretne egy olyan országot építeni, amit a közös hazaszeretetre építenek, ami “nem rekeszt ki, ha mást gondolsz, egy országot, ahol szabad a sajtó, szabadok az emberek”. Úgy vélte, a hatalom létrehozta az ÁVH 2.0-át, aminek a neve: Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Mérő Vera aktivista, jogvédő, író szerint nem csak az ellenzék “az a bizonyos lassan forralt béka”, a fideszesek jelentős része is az, akikben lépésről lépésre, tégláról téglára bontották le az erkölcsi gátakat és rabolták el tőlük az ígéret szerint közös értékeket”. Mint mondta, minden hallgatásban eltelt nappal nehezebb megszólalni. Beszéde végén felolvasta Iványi Gábor lelkész üzenetét.
Hodász András egykori katolikus pap, tréner emlékeztetett arra, 2002-ben a Fidesz kampányszlogenje az volt, hogy “hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”, szerinte mára a gyűlöletkeltés és a széthúzás erejében hisznek. Jelezte, hogy diktatúrában élünk, ahol “a törvénytervezet a fekete autó”.
A felszólalók után felmentek a színpadra a tüntetést szervező egyetemisták és bemutatták 12 pontjukat, amelyben többek között szabad sajtót, új alkotmányt, független bíróságokat, szabad oktatást, minőségi egészségügyet és erős szociális rendszert követeltek.
Ezt megelőzően vasárnap délelőtt a szakszervezetek és civil szervezetek tiltakoztak ugyanez a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren, azt hangsúlyozva, hogy ez a javaslat egy “bosszútörvény, amely a civilek ellen irányul”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete és a Civil Bázis képviselői sajtótájékoztatón olvasták fel közös állásfoglalásukat. Közös kiállásukban úgy vélik, az “éj leple alatt benyújtott törvényjavaslat a megfélemlítésről szól”.
Úgy vélik, a javaslat nem a törvényességet szolgálja, hanem a totális kontrollt. Egy olyan eszközt ad a hatalom kezébe, amely tetszése szerint bármilyen szervezetet célkeresztbe állíthat, megbélyegezhet, ellehetetleníthet. Szerintük ez mindenkit fenyeget, aki támogatást kap külföldről, nemzetközi civilalapokból vagy akár uniós pályázatból.
“A cél világos: a hatalomtól független hangokat elhallgattatni” – emelték ki.
Kitértek arra, hogy a szakszervezeteket eddig is próbálták ellehetetleníteni, kivéreztetni, most ezt a “hadjáratot” kiterjesztik minden civil szervezetre, a hatalomtól független sajtóra is.
Közölték: a javaslat miatt nemzetközi ernyőszervezeteikhez, az Európai Unióhoz és a nemzetközi nyilvánossághoz fordulnak.
Közös nyilatkozatukban követelik a “gyalázatos” törvényjavaslat visszavonását, és mindenkit arra kérnek támogassák céljaikat, hiszen – mint mondták – újra kell építeni egy szétvert, nem működő országot, amihez erőre, figyelemre, fegyelemre, bátorságra és szolidaritásra van szükség.
Új társadalmi szerződésre van szükség – emelték ki – modern, érthető és szerethető alkotmányra.
“Foglalkoznunk kell a politikával, mert ha ezt nem tesszük, akkor majd a politika foglalkozik velünk” – tették hozzá.
(MTI)
Fotó: 24.hu/Szajki Bálint
