Bukovinai székely szokás szerinti ételszentelést tartottak Kismányokon

Ország

Bukovinai székely szokás szerinti kokonyaszentelést, azaz húsvéti ételszentelést tartottak a nagyszombati szentmise után a Tolna megyei Kismányokon, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének szervezésében.

“Egyre inkább tartalommal töltjük meg ünnepeinket, mindennapjainkat” – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Székely Porta udvarán rendezett eseményen.
A húsvéti ünnepkörre térve a térség fideszes országgyűlési képviselője arról is beszélt, ha népszokásaikat sikerül életképessé tenni, akkor a népcsoport is tovább él.

Emlékeztetett arra, hogy az idén lesz harminc éves a “bukovinai székelység Csíksomlyójaként is szolgáló” kismányoki római katolikus templom, és ugyancsak májusban lesz harminc esztendeje, hogy megalakították a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségét. Az ételszentelés szokásáról elmondta: Bukovinában húsvét hajnalban minden családból egyvalaki elvitte és megszenteltette az ételeket, és örömét fejezte ki, hogy a közösség tagjai szükségesnek érezik e népszokás újra élővé tételét. A több mint 20 településről érkezett ünneplők által elhelyezett mintegy ötven kosárban található ételeket és italokat Mészáros István kalocsai prépost áldotta meg. A kokonyaszentelés, azaz a húsvéti ételszentelés bukovinai székely hagyománya szerint kalácsot, sonkát, tojást és gyertyát visznek vasárnap délelőtt a helyi római katolikus templomban tartandó szentelésre. Német nyelvterületen, Ausztriában, Bajorországban és Dél-Tirolban ma is eleven az ételszentelés szokása, a Speisensegnung vagy a köznyelvben Fleischweihe néven ismert nagyszombati hagyomány. Az élelmiszereket kosárban, fehér, hímzett terítőbe csomagolva viszik a templomba, amelyekből húsvét vasárnapján reggelire fogyasztanak. A szentelt ételek (kokonya, pászka), összetétele – sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász – a böjti időszak végét jelzi. A kokonya olasz vagy vallon jövevényszó – az olasz cuccagna vagy a vallon cocogne szóból alakult ki -, eredetileg azt a tojást jelentette, amelyet a húsvéti sonka levében főztek meg.