Az Európai Bizottság ma közzétette a fogyasztói piacok 2018. évi eredménytábláját, amely arról ad számot, hogy az uniós fogyasztók miként értékelik 40 áru- és szolgáltatási ágazat működését. A 2016-os eredménytáblához képest EU-szerte csak csekély, Magyarországon viszont számottevő javulás tapasztalható. Ennek eredményeként az uniós tagállamok között Magyarországon a legmagasabb az összesített piaci teljesítménymutató.
A jelentés szerint EU-szerte csak a fogyasztók 53%-a bízik abban, hogy a szolgáltatási ágazatokban működő vállalkozások betartják a fogyasztóvédelmi szabályokat. Az áruk esetében ez az arány némileg magasabb: 59%. Az uniós tagállamok többségében a távközlési, a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatások továbbra is igen problémás területek a fogyasztók szemében. A fogyasztók a legkevésbé az ingatlanok és a használt gépkocsik ágazatában bíznak. Ezzel szemben továbbá erős bizalmat élveznek a személyi szolgáltatások (fodrászok, gyógyfürdők), a nyaralási szálláshelyek és a szervezett utazások.
Magyarországon 2015 óta 6,4 ponttal nőtt a vizsgált piacok összesített átlagos teljesítménymutatója, 89,6 pontra (a maximálisan elérhető 100-ból). A magyarországi eredmény így 9,4 ponttal haladja meg a 80,2 pontos uniós átlagot. Magyarországon az árupiacok között a legjobb eredményt a testápolási termékek érték el (94,3 pont), a legrosszabbat pedig a használt gépkocsik (83,0). A szolgáltatások tekintetében a villamosenergia-szolgáltatások szerepeltek a legjobban (93,8 pont), az ingatlanágazat pedig a legrosszabban (83,1). Összesen 33 piacra vonatkozóan mérték Magyarországon a legjobb eredményt a tagállamok között.
Az Európai Bizottság kiemelt kérdésként kezeli a fogyasztóvédelem javítását. Ennek érdekében 2018 áprilisában előterjesztette az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című kezdeményezését, amely lehetővé teszi, hogy a feltételeknek megfelelő szervezetek a fogyasztók nevében kollektív kereseteket indítsanak, valamint erőteljesebb szankciókra hatalmazza fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait. Emellett kiterjeszti a fogyasztók védelmét az interneten is, valamint pontosítja, hogy tilos az élelmiszereket a fogyasztókat megtévesztő módon kétféle minőségben forgalmazni.
