A Nébih vizsgálata alapján kiderült, hogy a multik silányabb minőségű termékeket terítenek Magyarországon, mint Nyugaton.A 24.hu kikérte a Nébih részletes jelentését, amelyből megtudhatjuk, melyik termékeknél lehet igaz, hogy silányabb a Magyarországra szánt, mint amit mondjuk Ausztriában tesznek ki a polcokra.
A vizsgálat során 24 féle azonos vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlítottak össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a vásárlók felé közvetített információk (jelölésük) valóságtartalma szempontjából.
Az eredmények kiértékelése során az alábbi következtetéseket tették:
- Az édesipari termékek közül a közismert márkatermékek, mint pl. Milka tejcsokoládé, Lindt étcsokoládé, Raffaello desszert, Mon Cheri desszert sem összetételi (cukor-, zsírtartalom), sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek egymástól bárhol is kerültek forgalomba.
- Az ostyás édességeknél (Manner ostyák) azt tapasztalták, hogy a beltartalmi mutatók közel azonosak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar mintáknál.
- A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrémnél is az állomány volt eltérő, a magyar termékminta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest, csakúgy, mint a Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládénál, ahol a cukor- és zsírtartalom azonos, mégis a magyar változatnál az étcsokoládé-burok szájban kissé nehezebben olvadt, mint osztrák párjánál.
- A Barilla száraztészta típusok nem mutattak eltérést érzékszervi szempontból sem.
- A Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól, azonos nettó tömeg mellett mintegy 2 százalékkal több halat tartalmazott az osztrák minta.
- A fűszerek csoportján belül a babérlevelet vizsgálták, és nem találtunk lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
- Az italok közül a Coca-Cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6 százalékkal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
- A Monster energiaital (zöld) esetében az energia- és tápérték-adatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
- A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és ízbeli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópornál a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
- A vanillin cukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukroknál a magyar változat 3% vaníliarúd-őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
- Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltak, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20 százalékkal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „…jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül.”
- A Knorr Fix Carbonara spagettialap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1 százalékkal több tejszínport), míg az osztrák alteregója háromféle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben. A magyar alappor tápértékjelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli értékeknél, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.
- A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőségkülönbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.
