A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában tartott előadást Kapu Tibor és Cserényi Gyula, a magyar űrhajós program (HUNOR) űrhajósai. A résztvevők megismerhették a program kiválasztási és kiképzési folyamatait, továbbá a kutatási eredményeket is. Kapu Tibor és Cserényi Gyula 60 percbe igyekezett belesűríteni azt a hosszú utat, amit bejárt, és, amely a Föld körül 400 kilométerrel keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS) vezetett.
Gyorsan megtelt a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjának aulája október 13-án, a késő délutáni órákban, nagyon sok szegedi volt ugyanis kíváncsi Kapu Tibor és Cserényi Gyula életének legmeghatározóbb időszakára. A HUNOR – Magyar Űrhajós Program űrhajósai 60 percbe igyekeztek belesűríteni azt a hosszú utat, amit bejártak, és, amely a Föld körül 400 kilométerrel keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS) repítette Tibort.
A bejáratnál hosszú sor kígyózott, a közönség nem bízta a véletlenre az érkezést, fél öt magasságában megteltek a VIP vendégeket szolgáló helyek, mögöttük pedig már öt óra, azaz a kezdés előtt, mindenki más is, aki regisztrált az eseményre előzetesen, helyet foglalt.
A rendezvényt Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg rövid beszédével. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, Hegedűs-Varga Krisztina moderátorként a színpadra szólította Kapu Tibor és Cserényi Gyula űrhajósokat, akiket vastaps fogadott.
Az űrhajósok pályaválasztásról, a HUNOR program felfedezéséről, az abban való részvételről, magáról az ott kapott kiképzésről, a kiválasztási folyamatról, amely meghatározta, hogy melyikük repülhet a Nemzetközi Űrállomásra, és a számukra legkedvesebb élményekről, emlékekről is meséltek.
A beszélgetést a háttérben egy kivetítőn sok-sok érdekes kép tette még színesebbé, emellett egy rövid videó is lejátszásra került. Az élménybeszámoló három, nagyobb részre tagolódott:
A kiválasztás és a kiképzés
A két mérnök részletesen beszámolt a HUNOR program rendkívül szigorú és több szakaszt felölelő kiképzéséről és kiválasztási folyamatáról, amely 247 jelentkezőből indult, és végül Kapu Tibor megválasztásával, Cserényi Gyula pedig tartalék űrhajósként és földi támogatóként való kijelölésével zárult 2024. május 26-án.
A jelöltek 14 hónapos hazai alapkiképzés után nemzetközi tréningen vettek részt, többek között:
- Pilótaképzés (kisrepülőgépes jogosítvány megszerzése), amely az űrkabinban elengedhetetlen “situational awareness” (helyzetismeret) elsajátítását szolgálja.
- NASA és SpaceX képzés Houstonban és Los Angelesben, ahol a Dragon űrhajó technológiáját és az ISS fedélzetén végzendő feladatokat tanulták.
- Extrém tréningek (például centrifuga, túlélőképzés, helikopteres mentés), amelyek közül a mexikói tengeri kajakozás egy alkalommal az időjárás miatt meghiúsult – ez tapasztalatként szolgált a későbbi, 32 naposra nyúlt felbocsátási karantén okozta csúszások kezelésére.
Szegedi kísérletek az űrben
Kapu Tibor küldetésének legfőbb célja a magyar tudományos program végrehajtása volt. A 25 kísérletből három szorosan kötődött a Szegedi Tudományegyetemhez.
Az egyik kiemelt kutatás muslicákkal zajlott, amelyek egy része a világűrben kelt ki, és életében először csak súlytalanságot tapasztalt. A kutatók a megnövekedett sugárzásban vizsgálták, hogy a DNS-javító enzimek mennyire hatékonyak a különböző muslica-törzseknél. A kísérletek célja a jövőbeli, hosszú távú űrutazások (például Mars-küldetés) űrhajósainak sugárzás elleni védelme.
Cserényi Gyula, a földi támogató, a küldetésirányító központból segítette Kapu Tibor munkáját, különösen azokban az esetekben, amikor a kísérletek nem a földi előrejelzések szerint működtek.
Hazatérés és a közös siker
Kapu Tibor elmondta, hogy az űrállomáson töltött húsz nap egyik legmeghatározóbb élménye volt, amikor a földet bámulhatta a Kupola modulból, de a legmélyebb érzés a magyar kísérletek végrehajtásakor érzett büszkeség volt.
A visszatérés során az űrkabin 28 000 km/óra sebességgel érkezett a Föld légkörébe, a fékező hatás miatt plazma alakult ki körülötte. Kapu Tibor kiemelte, hogy a hosszú súlytalanság után az 1G-s gyorsulás is rendkívül megterhelő volt.
Zárásként mindkét űrhajós hangsúlyozta, hogy a küldetés közös nemzeti siker, amely több száz magyar kutató és szakember áldozatos munkájának köszönhető, és amely újra felébresztette az űrutazás iránti érdeklődést az egész országban.
Az űrhajósok végezetül autogramot osztottak és közös fotókat is készítettek a jelenlévőkkel. Az eseményen nagyon sok szülő vett részt gyermekével, akiknek minden bizonnyal felejthetetlen élmény volt látni Magyarország második űrhajósát, aki nemrég megjárta a világűrt.
Kapu Tibor végezetül a Szegedi Napot is megajándékozta egy aláírással.
A beszélgetés teljes egészében itt nézhető vissza:
Fotó: Frank Yvette
