Időszerűség és megalapozottság jellemezte a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla tavalyi munkáját – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön a vármegyeszékhelyen.
Senyei György, a bíróságok összbírói értekezleteit megelőző sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Szeged kiemelt szerepet játszik a magyar jogi életben. A kiemelt jelentőségű ügyek előfordulása a város bíróságain az országban az egyik legmagasabb.
Míg országosan tavaly enyhén, 1,2 millióra emelkedett a bíróságokra érkezett ügyek száma, a Szegedi Törvényszéken, illetve az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon némi mérséklődés volt megfigyelhető. A befejezett ügyek száma enyhén csökkent a törvényszéken és a táblabíróságon is – tudatta az elnök.
Az elhúzódó ügyek számának csökkentése érdekében hozott intézkedések eredményeként 2022-höz képest országosan 42 százalékkal kevesebb a két éven túli bírósági eljárás, ez a tendencia a törvényszéken is. 2024 végén a Szegedi Ítélőtáblán pedig csupán 20, hat hónapon túli ügyben nem született még döntés – közölte Senyei György.
A törvényszéken az ítéletek jogerőre emelkedési aránya az országos átlagot meghaladó. Tavaly a törvényszék elsőfokú büntető ügyszakban hozott egyetlen ítéletét sem kellett hatályon kívül helyezni, ahogy a táblabíróság e területen születő pert lezáró döntései közül sem változtatott meg vagy helyezett hatályon kívül egyet sem a Kúria – mondta az OBH vezetője.
Senyei György kitért arra is, a pandémia időszakában és azt követően a digitális megoldások alkalmazása egyre fontosabbá vált. A vármegyében tíz tárgyalóterem alkalmas távmeghallgatásra, a törvényszéken és a járásbíróságokon tavaly 1357, az ítélőtáblán több mint harminc alkalommal éltek ezzel a lehetőséggel.
Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke elmondta, tavaly 1505 ügy érkezett a táblabíróságra. A büntető ügyszakban 2020-hoz képest 32 százalékkal, 791-re emelkedett az ügyek száma.
Ezeket az igen bonyolult, kiemelkedő tárgyi súlyú ügyeket a táblabíróság három tanácsa bírálja el. Büntető ügyszakban az eljárások 82, a polgári ügyszakban 87 százaléka három hónapon belül befejeződött.
Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke kifejtette, az elmúlt három évben komoly kihívást jelentett az igazságügyi alkalmazottak fluktuációja, különösen a Csongrádi és a Szentesi Járásbíróság esetében. Sokszor több évtizedes tapasztalattal rendelkező munkatársak távozása ellenére sikerült biztosítani a folyamatos és stabil munkavégzést tette hozzá.
Az igazságügyi alkalmazottak illetményemelésének hatására idén ez a folyamat megfordulni látszik. A törvényszék a helyzet kezelése érdekében két szegedi technikummal is megállapodást kötött, ennek eredményeként már több felkészült fiatal állt munkába – közölte az elnök.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint tavaly a Szegedi Törvényszékre és az illetékességi területén lévő járásbíróságokra a 2023-ashoz képest 5,8 százalékkal kevesebb, 42 517 ügy érkezett. Növekedett a büntető és katonai ügyek száma, a többi ügyszakban csökkenés volt megfigyelhető.
A járásbíróságokon a végrehajtási, illetve a büntető peres és nem peres ügyek száma mérséklődött, de csökkent a polgári, és a gazdasági perekből is kevesebb indult. A büntetőügyek száma az embercsempészés miatt indult eljárások miatt csökkent – írták.
A járásbíróságokon évről évre egyre kevesebb peres ügy elbírálása tart két évnél hosszabb ideig, a törvényszéken – országos összevetésben – a második legalacsonyabb az ilyen elhúzódó eljárások aránya. A járásbíróságokon civilisztikai ügyszakban az első fokon meghozott ítéletek csaknem 95, munkaügyi ügyszakban 92 százaléka jogerőre emelkedett.
A Szegedi Törvényszék Széchenyi téri épületének teljes rekonstrukciójához kapcsolódva megállapodás született a bíróság és a Legfőbb Ügyészség között. A felújítást követően a Szegedi Járási Ügyészség munkatársai másik épületben folytatják munkájukat – olvasható a háttéranyagban.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
