Túrázás, kirándulás, kertészkedés és egy kellemes séta közben, egy városi parkban is megcsíphet bennünket a kullancs, aminek rossz vége is lehet. Mettől-meddig tart a kullancsszezon, miért olyan veszélyesek ezek a vérszívók és, milyen hasznuk származik belőle a kutatóinknak? Többek között erről is kérdeztük Dr. Földvári Gábort, a budapesti HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatóját.
– Kullanccsal tulajdonképpen bárhol találkozhatunk, nemcsak a kirándulásokra, túrázásokra alkalmas helyeken, hanem a városi parkokban és a kertjeinkben is jelen vannak. Ezen belül is a fákkal, bokrokkal, növényekkel teli helyeket szeretik. Különösképp szeretnek az emlősök, a madarak vagy épp a hüllőfajok közelében, hiszen belőlük táplálkoznak. A kullancsok az ízeltlábúak csoportjába tartoznak, 20-25 faj él belőlük Magyarországon, a legismertebb a közönséges kullancs. Ezek a kullancsok egész évben aktívak, a legaktívabbak tavasszal, a kora nyári időszakban illetve ősszel. A száraz nyári hónapokban általában lehúzódnak a talajszintre. Magyarországon egyébként élnek úgynevezett téli kullancsok is, amelyek viszont az őszi, téli hónapokban aktívak – kezdte gondolatait Dr. Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatója.
A szakértő amellett, hogy felhívta a figyelmet a veszélyekre, az élővilágban betöltött szerepükre is rámutatott.
– A kullancsok a vérszívó életmódjuk miatt, sok-sok kórokozót, vírust és baktériumot hordoznak magukban, amelyek terjesztésére is képesek, melynek következtében Lyme-kór illetve vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás alakulhat ki azoknál, akiket megcsípnek. Míg az előbbi antibiotikumos kezeléssel gyógyítható, addig az utóbbi ellen védőoltással lehet védekezni. Érdemes tehát nagyon odafigyelni rájuk, és védekezni ellenük. Hasznosságukat tekintve elmondható, hogy fontos szelekciós tényezővel bírnak. Emellett táplálékként is remekül beilleszthetők az ökoszisztémába, madarak és akár házi szárnyasok is fogyasztják őket, de vannak olyan gombafajok, amelyek kullancsokon tudnak megtelepedni és el is tudják őket pusztítani. Egyes fürkészdarazsak pedig kifejezetten a kullancsok nimfáiba rakják le petéiket. Az ott fejlődő lárva pedig imágóvá fejlődve végül elpusztítja a kullancsot –mesélte.
A védekezéssel kapcsolatban elmondta:
– A kullancsok szerencsére nem egyből csípnek, vagyis, ha időben észrevesszük őket és lesöpörjük őket magunkról, akkor a baj máris elkerülhető. A réteges öltözködés is segíthet a megelőzésben, ugyanis a tévhitekkel ellentétben, a kullancsok lentről, felfelé haladnak. De hasznosak lehetnek a kullancsriasztó szerek is, emellett pedig nagyon fontos, hogy egy-egy túra, kirándulás végén alaposan átvizsgáljuk magunkat és családtagjainkat, a kullancsok bárhol, a testhajlatokon túl, ugyanis akár a fülkagylóban vagy a szemhéjon is előfordulhatnak –emelte ki Dr. Földvári Gábor.
Dr. Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatója zárásképp felhívta a figyelmet a kullancsifgyelo.hu-ra és hozzá tartozó, PragmaTick applikációra, amely nemrég jött létre és használata sok-sok kutatásban lehet a tudósok segítségére.
– A kullancsfigyelo.hu 2021-ben jött létre, célja, hogy a lakosság segítségével felderíthessük két veszélyes kullancsfaj, a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes esetleges hazai megjelenését. A keresett kullancsok Magyarországon nem őshonosak, nálunk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén van a természetes élőhelyük. Az utóbbi időben tapasztalható enyhe teleknek köszönhetően ez a két faj – sok más társával együtt – azonban már képes túlélni Európa északabbra fekvő területein is, egyedeket találtak többek között Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is. A felmelegedés okozta fajvándorlás mellet a Hyalomma fajok sajnos más szempontból is figyelemre méltóak, ugyanis képesek hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is. Ahhoz, hogy védekezni tudjunk a Magyarországon újonnan megjelenő kórokozók ellen, fontos, tudnunk, hogy ezek a fajok milyen mértékben vannak jelen az országban. Ebben kérjük a lakosság segítségét. Ezek a kullancsok nagyméretűek, gyorsan mozognak és szabad szemmel jól látható, csíkozott a lábuk – így ismerhetők fel. Tehát, ha valaki egy ilyennel találkozik, azt kérjük, hogy fotózza le és küldje el e-mailben vagy töltse le PragmaTick nevű applikációt – ami most 2025 áprilisában jött létre – és jelezze, hogy hol és mikor találkozott ezzel a kullancs fajjal, hogy milyen állapotban és helyzetben fedezte azt fel. Jól zárható tégelybe vagy simítózáras tasakba téve lehet elküldeni nekünk postán a kullancsokat – mondta.
Továbbá kiemelte: az elmúlt négy évben 20 ilyen példányt sikerült megfigyelniük a közösségi kutatóknak, azaz a magyar lakosoknak szerte az országban. Ennek több pozitívuma is van, egyrészt sikerült felhívniuk a figyelmet erre a kullancsfajra, és a kullancsokkal kapcsolatos, általános és reális veszélyekre, másrészt kutatásaikban is sokat haladtak előre.
– A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tagja a Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumnak, minek köszönhetően a lakosok által felfedezett kullancsokat vizsgálhatjuk különböző kórokozókra. Az eddigi vizsgálatok nem mutatták ki a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust, vagyis egyik példány sem volt fertőzött. De közben vizsgálhatjuk azt is, hogy más egyéb kórokozókkal fertőződtek-e. A projekt tehát több szempontból is úgy véljük, hogy sikeres és hasznos – zárta a beszélgetést.
Pósa Tamara
Fotó: Pexels
