Az unokát már nem tudja megvárni Bük József, hogy felnőjön, így belátható időn belül valószínűleg abbahagyja a bordányi gazdálkodó, aki most több mint 30 szürkemarhát tart, és nagyban termeszt salátát és rukkolát – egyebek között.
Bük József gazdálkodó 1996 óta él Bordányban, felesége háziorvos Üllésen és Forráskúton. Még 1982-ben érettségizett a Kiss Ferenc Erdészeti szakközépiskolában, ők voltak az utolsók, aki gazdálkodóként végeztek. Nem specializálódtak, növénytermelést és állattartást is tanultak.
Egerben vízilabdázott – máig űzi a sportot az öregfiúkkal –, amikor elkezdett virágkereskedelemmel foglalkozni, ami azért nem olyan nagy csoda: édesanyjának virágkertészete volt.
Még Egerben élt, amikor megvette a bordányi földet, lényegében látatlanban. – Vödörszámra találtunk agyagedényeket, jeleztük a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, de Trogmayer Ottó igazgató már tudott róla. Szarmata kori park épül a területen, ami hamarosan nyit is, nekik adtam az agyagedényeket – mondja a gazdálkodó, hozzátéve az avatásra ad egy szürkemarhát is.
Visszatérve a virágokhoz, az üzlet nagyon jól ment egy ideig, de mellette elkezdett zöldséggel is foglalkozni. Ráadásul nem középiskolás fokon. 1998-ban már brokkolit és koktélparadicsomot is termesztettek.
Plusz 10 hektáron csak salátájuk volt, és a McDonlad’s beszállítója nagyon szigorú követelményeket támasztott.
– Nagyon nehéz időszak volt a kicsi gyerekekkel, is mire megnőttek megutálták. Mindkettőnek van agrárvégzettsége, de nem fogják átvenni tőlem a gazdálkodást, ha én már nem győzöm. Az unokát nem tudjuk megvárni, hogy felnőjön, így belátható időn belül valószínűleg abbahagyjuk – mondja inkább belenyugvással, mintsem elkeseredettséggel.
Szerinte ma is igaz, hogy nem megtermelni nehéz valamit, hanem eladni – úgy, hogy azért legyen rajta valamekkora profit is. – 2015, a lányom esküvője volt az utolsó virágos évünk, azóta csak olyan növényt termelek, amit az ember megeszik, vagy takarmányt az állatoknak. Ez utóbbi nem könnyű a mostani aszályos évben, de ő tudja öntözni még a lucernaföldet is, és ottjártunkkor már szépen száradt a levágott, értékes széna.
A három hektárnyi területet számítógépes rendszer segítségével öntözi.
Visszatérve az emberi fogyasztásra szánt növényekhez úgy véli, valaki vagy kézműves mennyiségben és módon termel, vagy ipari mennyiségben. Szerinte nincs középút. A rukkolát speciális kis szerkezettel szedi a fóliasátorban és maga viszi az éttermeknek. Van egy kis hűtőházuk is, így folyamatos lehet a szállítás.
A gazdálkodó szürkemarháival egy külön cikkben foglalkozunk majd.
Kovács András
Fotók: Frank Yvette
