Régen termett már ilyen szépen a sárgabarack Csongrád-Csanád megyében és Szeged környékén, ez az értékes gyümölcs többször elfagy, mint ahányszor nem. A korábbi két év katasztrofális hozamából megpróbál valamennyit visszaadni a természet.
Amikor sok van a kajszibarackból, ki kell használni, friss fogyasztásra, lekvárfőzésre és nem utolsó sorba pálinkának. Idén jut belőle mindenre. Kertünkben is gyönyörűen hozott a fa, több mint 50 kiló gyümölcsöt biztosan megérlelt. Ennyi még lekvárból is sok, annyi viszont nem volt, hogy após a cefrébe tegye. Így azután aki arra járt, az vagy szedett magának, vagy megráztuk a fát, ha kiderült, hogy lekvárnak viszi és az asszony otthon már tiszta üvegekkel várja a “portyázó” kollégát.
A sok sárgabarack nem jelent feltétlenül olcsóságot is, bár kétségkívül érzékelhetően kevesebbet kérnek érte, mint tavaly, illetve 2020-ban. A szegedi, Mars téri piac szabad területén az első üzleti tranzakció, amibe belefutottunk, az 4 darab sárgabarack volt 380 forintért.
Felvetettem az árusnak, hogy darabárnak nem rossz, mire csípőből jött a válasz: jó, de akkorák, mint a nektarin, ami igaz is volt. Kilóra 1050-ért mérte, egyébként alig néhány darab maradt már csak neki a hajnalba kihozott két mázsából. Megtudtuk, volt már olyan piacos napja is, amikor ötször ennyi sárgabarackot adott el – fajtáját tekintve ezúttal Gönci magyar kajszibarackot kínált.
Belefutottunk egy sportos nagyapába is, aki fiatal korában jól mozgott a kosárlabdapályán, mostanában pedig labdarúgáshoz hasonlatos testmozgást végez heti egyszer vagy kétszer. – Sándor Márk, az unokám, 15 éves és életének kétharmadát Skóciában, Glasgow-ban töltötte. A szünidejében meglátogatott, én pedig bevezetem a piac rejtelmeibe – mondta Mészáros Csaba, a filózófia szakot is abszolvált nyugdíjas testnevelő tanár.
A hosszúra nyúlt legény még a képzés elején járt, így azt is el kellett neki magyarázni, mi a különbség a választás és a válogatás között. Mert a termelők nem igazán szeretik, ha összefogdossák, -nyomkodják a barackjukat. Meg aztán alkudni is kell, ha már piacon vagyunk – valószínű, hogy e területen szükség lesz még néhány tanórára…
Időről időre találkozni a Mars téren környezettudatos vásárlóval, ezúttal Dömötör Mihály képviselte őket. – Hozom mindig a zacskót is, összefekszenek éjjel és szaporodnak, így azután sosincs belőlük hiány – mondta mosolyogva, miközben úgy szedte a barackot, hogy közben vigyázott a Földünkre is.
– Rengeteg a kajszibarack idén, szerintem csak 30 százalékot hagytunk meg a ritkítás után, beterítette a fák alját a még zölden ledobott gyümölcs – mondta Tamás, aki Pinkcot fajtát árult. Amikor kolléganőm arról érdeklődött, mikor vásárolja meg a lekvárnak valót, megnyugtatta, július végéig lesz barack, a Magyar kajszi az utolsó fajták egyike.
– A kajszibarack és az őszibarack lehet a klímaváltozás következő nagy vesztese: miután az elmúlt két évben zsinórban nagyon rossz volt a termés, ha idén és jövőre is folytatódik ez a tendencia, rengeteg magyar gazda fog felhagyni ezeknek a gyümölcsöknek a termesztésével. Ha a hazai termelők nem tudnak védekezni az aszályos időszakok és a tavaszi fagyok ellen, akkor máris versenyhátrányba kerülnek – mondta nemrégiben Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Ahogy eddig látszik, idén nem lesz gond a barackkal, de hosszú távon nem oldódott meg a probléma.
A szakember az új ültetvényekről elmondta, hogy az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajok – így a kajszi, a cseresznye és az őszibarack – esetében a telepítési kedv erőteljesen megtorpant. Probléma az is, hogy magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5 százalékán található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma már igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4 százalékán lehet.
– Kovács András –
