Feketeruhás villámcsődület Debrecenben

Helyi hírek

Péntek délután “Feketeruhás villámcsődület”-re hívták a debreceni lakosokat, csatlakozva  az országos  akcióhoz.  Kezdeményezték, legyen április 15-e Debrecenben is a feketeruhás szolidaritás napja! A szervezők azt kérték, mindenki fejezze ki szolidaritását Sándor Máriával, öltözzünk feketébe, tűzzük ki az összefogás fekete-fehér szalagját. Fejezzük ki, hogy együtt érzünk Sándor Máriával, az egészségügy áldozataival és mellőzöttjeivel.

A villámcsődületen közel százan vettek részt, s tűzték ki a szolidaritás fekete-fehér szalagját.A rendezvényen Pallás György, volt iskolaigazgató elmondta, “Azért gyűltünk itt ma össze, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki a tiltakozó pedagógusokkal, egészségügyi dolgozókkal. Azért vagyunk itt, mert az ő tiltakozásuk a mi tiltakozásunk is. És nemcsak emberségből vagyunk szolidárisak velük, hanem mert szülők és nagyszülők vagyunk, akik aggódunk gyerekeink, unokáink jövőjéért. A méltó jövő nem engedi, hogy gyermekeink már 16 éves korban elhagyják az iskolát, s végzettség és esély nélkül kerüljenek a munkaerőpiacra!” Beszélt arról is, hogy “Nem engedjük, hogy a méltatlan körülmények elleni tiltakozást újabb bérkövetelésnek állítsák be, s egymásnak ugrasszák a pedagógusokat, az oktatást segítőket és az egészségügyi dolgozókat. Mi nem félünk, és azt akarjuk, hogy ők se féljenek! Ne engedjenek se zsarolásnak, se fenyegetésnek! Tanszabadságot akarunk, méltó jövőt itt Debrecenben is. Nem engedhetjük a város iskoláinak tönkretételét, a színvonal leromlását, a Nemzeti Kerekasztal bólogató bábfiguráitól függetlenül kezdeményezzük az iskolafenntartói jog visszavételét!”

0b5dbb5b-d385-4ac5-a863-c5092ab19a27

A villámcsődületen Papp Andorné felolvasta a Civil Közoktatási Platform 12 pontját, majd Szabó Zoltánné részleteket olvasott fel Sándor Mária blogbejegyzéséből. Többek között idézte a feketeruhás nővértől “Egy év telt el, mióta “meghirdettem” a Feketeruhás hétvégéket. Nem vagyok politikus. Nem vagyok egészségügyi vezető. Ember vagyok. Nő vagyok. Anya vagyok. Ápolónő vagyok. Csak egy ápolónő, aki megpróbálta a lehetetlent.”

Szabó Zoltánné a villámcsődület résztvevői nevében megfogalmazta “Kedves Mária! Mi, akik most kitűztük a fekete-fehér szalagot, Veled vagyunk, szolidárisak vagyunk Veled. Nagyra értékeljük amit tettél az elmúlt egy évben, a szabadság tiszta levegőjére vágyó embereknek szüksége van arra a hitre, lelkesedésre, emberségre amit Te képviselsz. Ránk számíthatsz a jövőben is. A léggömbök vigyék messze szavainkat, reméljük elér Hozzád is az üzenetünk; harcod, küzdelmed nem volt hiábavaló! Folytasd tovább! Köszönjük! ”