A srebrenicai népirtás hét, közelmúltban azonosított áldozatát temették el a Srebrenicához tartozó Potočari temetőjében pénteken, a népirtás 30. évfordulóján.
A megemlékezésen Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főképviselője kiemelte, a Srebrenicában történtek nem merülhetnek feledésbe. Az áldozatok iránti tisztelet nemcsak az áldozatok emlékét őrzi, hanem tiszteletet mutat irántuk és a túlélő családtagjaik iránt is egy olyan időszakban, amikor a népirtást és a más háborús bűncselekményeket is igyekeznek letagadni és relativizálni.
“Akik ma itt vagyunk, értjük, hogy együtt kell működnünk a jövő és a béke építése érdekében” – húzta alá.
Marta Kos uniós bővítési biztos az európai történelem mély sebének nevezte a srebrenicai mészárlást a pénteki megemlékezésen.
“Az a kötelességünk, hogy emlékezzünk, hogy ellentmondjunk a gyűlöletnek és a megosztottságnak, a népirtás tagadásának és a háborús bűnösök felmagasztalásának” – húzta alá.
Hozzátette: a harminc évvel ezelőtt történtek arra emlékeztetnek, hogy az emberek képesek elképzelhetetlen dolgokat is véghezvinni, és hogy a gyűlölet és a tárgyiasítás a legsúlyosabb bűncselekményekhez vezethet. A ma élők feladata okulni a múltból, és közös jövőt építeni az egységes Európában, amely az egymástól eltérő meggyőződéseken, hiteken, nemzeti hovatartozásokon, nyelveken és identitásokon alapul – tette hozzá.
Mark Rutte, a NATO főtitkára beszédében az európai történelem egyik legsötétebb oldalának nevezte a Srebrenicában történteket. Ez az esemény az egész térséget tönkretette, és a következményei még ma is érezhetők – mutatott rá. Rutte arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO feladata nem fejeződött be 1995-ben a térségben, továbbra is az egész térség stabilitásának a megőrzése mellett áll ki. Mint mondta: Bosznia-Hercegovina mind a térség, mind Európa biztonsága szempontjából stratégiailag fontos ország, és nem engedhető meg, hogy a nacionalista retorika és az ilyen irányú tevékenység aláássa a békét.
António Costa, az Európai Tanács elnöke leszögezte, sem Európában, sem sehol nincs helye a népirtás tagadásának, a bűnösök dicsőítésének és a revizionizmusnak.
“Az ilyen szörnyűségek tagadása mérgezi a jövőnket. A mi kötelességünk az, hogy szembenézzünk a teljes igazsággal. Ez az első lépés annak érdekében, hogy biztosítsuk: ilyen bűncselekmények többé ne történhessenek meg” – húzta alá.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.
A pénteki megemlékezésen az a több mint 6500 ember is ott volt, aki részt vett az idei srebrenicai békemenetben. A békemenet kedden indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben a tömegmészárlás elől menekültek.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.
Ezúttal hét újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6773-ra nőtt az emlékhelyen eltemetett áldozatok száma. Potocariban, az emlékművön olvasható listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttestének felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladićot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 780 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
Az ENSZ Közgyűlése tavaly májusban döntött arról, hogy július 11-e a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja legyen.
(MTI)
Fotó: illusztráció
