Jobban kell ösztönözni az uniós űrszolgáltatások használatát

Európa

Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint az Európai Unió mindeddig nem aknázta ki maradéktalanul az uniós űrprogramokban rejlő lehetőségeket. A műholdas programok, elsősorban a Galileo és a Kopernikusz, ugyan értékes szolgáltatásokat és adatokat nyújtanak, határozottabb fellépés volna szükséges ahhoz, hogy a jelentős eddigi beruházás (18 milliárd euró) hasznosuljon, és hogy optimalizálni lehessen az űrprogramok által a társadalom és a gazdaság számára nyújtott előnyöket. A számvevők szerint a szolgáltatások igénybevételének hatékony ösztönzéséhez átfogó stratégiára, célzottabb fellépésre és a szabályozási keret jobb kihasználására van szükség.

Az Unió jelenleg három űrprogrammal rendelkezik, közülük kettőre irányul a beruházások oroszlánrésze: az egyik a Kopernikusz, amely Föld-megfigyelési műholdak adatait bocsátja rendelkezésre, a másik a Galileo globális navigációs és helymeghatározó műholdrendszer. Ezek az űrprogramok az Unió számára 2020 végéig 18,3 milliárd euró kiadással jártak. A 2021–2027-es időszakra az Unió erre a területre több mint 14 milliárd eurót különített el. 2016. évi stratégiájában az Európai Bizottság törekedett arra, hogy maximalizálja az európai űrprogramok gazdasági és társadalmi előnyeit, azt azonban nem tisztázta, hogy pontosan mely előnyökre törekszik. Nem határozott meg egyértelmű célszámokat és időkeretet sem, és azt sem pontosította, hogy mit és mikorra kell elérni.

„Technológiai szempontból az Unió sikeresen vált globális szereplővé a műholdas Föld-megfigyelési és navigációs szolgáltatások terén. Nem rendelkezik azonban olyan átfogó megközelítéssel az űrszolgáltatások igénybevételének támogatására, amelynek révén a jelentős közberuházások teljes mértékben megtérülhetnének – nyilatkozta Mihails Kozlovs, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Mivel a 2021–2027-es időszak legtöbb intézkedése még indulási szakaszban van, ellenőrzésünk, reményeink szerint, egy olyan új intézkedéssorozat kezdetét jelentheti, amely hatékonyan segíti majd az Uniót ezen értékes eszközök előnyeinek teljes mértékű kiaknázásában.”

Az Európai Számvevőszék megállapítása szerint a programok potenciális előnyeinek felmérésére alkalmazott bizottsági megközelítést több hiányosság is jellemzi. A növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt gazdasági hatás, illetve a programok átfogó előnyei ennek következtében nem ismertek, és azokat alá- vagy túlbecsülhetik.

A számvevők megjegyzik, hogy 2016-ban, a műveletek megkezdésekor, a Galileo-program már nyolc éves késésben volt az eredeti tervekhez képest. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy több érintett piaci szegmensben (pl. az okostelefonok és a gépjárműipari alkalmazások terén) jelentős előrelépés történt a Galileo-kompatibilis vevőkészülékek alkalmazásának lehetővé tétele és az elterjedés terén. A világ első számú globális navigációs műholdrendszerének, az egyesült államokbeli GPS-rendszernek a piaci elterjedése ugyanakkor még mindig erős, és időbe fog telni, hogy a felhasználók szélesebb körben is elfogadják a Galileót. A helyzetet tovább rontják a sorozatos késedelmek: a Galileónak vannak ugyan más rendszerek által nem kínált funkciói, ezek azonban még nem teljes körűen elérhetők.

A számvevők megállapították továbbá, hogy több, a Kopernikusz-adatok felhasználását előmozdító fő intézkedés nem volt kellően célirányos, illetve nem eredményezte a felhasználás remélt növekedését. Ahhoz, hogy ki tudják fejteni teljes hatásukat, az alkalmazásokat az űrágazatnál szélesebb körben kellene igénybe venni, használatuk azonban egyelőre leginkább a szakértőkre és a tudományos szakemberekre szorítkozik. A Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférés javult, de azok még mindig túl sok platformon keresztül érhetők el, és mindeddig nem született hosszú távú elképzelés az adatokhoz való hatékony hozzáférésről.

2016. évi európai űrstratégiájában a Bizottság elkötelezte magát amellett is, hogy szabályozási intézkedéseket hoz az űrtechnológiai megoldások elterjedésének ösztönzése érdekében. Mégis kevés intézkedésre került sor az űrszolgáltatások igénybevételét korlátozó szabályozási és adminisztratív akadályok feltárása terén. A számvevők felhívják a figyelmet arra, hogy a Bizottság csak részben használta ki a szolgáltatások ösztönzésére az uniós jogszabályokban és előírásokban rejlő lehetőségeket, és az uniós űrprogramok igénybevételének ösztönzése tekintetében továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók mind az uniós jogszabályokban, mind a nemzetközi előírásokban. Számos érintett területen, például a közúti szállításra és a logisztikára, az önvezető autókra vagy a drónokra vonatkozóan, mindmáig jobb esetben hiányos az ágazatspecifikus szabályozás, rosszabb esetben pedig egyáltalán nincs ilyen.