A mai napon a három uniós intézmény megállapodott a 2020. évi uniós költségvetésről. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy erőforrásait a polgárok számára fontos következő prioritásokra összpontosítsa: éghajlatváltozás, foglalkoztatás, ifjúság, biztonság és szolidaritás az Unión belül. A jövő évi költségvetés előkészíti a következő költségvetési ciklusra való átállást is, mivel az a jelenlegi, 2014–2020-as hosszú távú költségvetési ciklus hetedik és egyben utolsó költségvetése lesz.
Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „A 2020. évi uniós költségvetés a folytonosságról szól – ez az utolsó a jelenlegi hosszú távú költségvetés keretében, és az utolsó, amelyet a Juncker-Bizottság javasolt és tárgyalt meg. A forrásokat oda fogja irányítani, ahol a szükségletek jelentkeznek. Elősegíti a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozás kezelését és a beruházások mozgósítását Európa-szerte. Beruház a fiatalokba és Európa biztonságosabbá tételébe. Mindezeket a prioritásokat a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslat is tükrözi. Most a következő hosszú távú költségvetés időben történő elfogadására kell összpontosítanunk, hogy biztonságot és stabilitást nyújthassunk a kedvezményezettjeinknek, és továbbra is uniós hozzáadott értéket teremtsünk mindenki számára.”
A 2020. évi uniós költségvetés összege kötelezettségvállalási előirányzatokban 168,69 milliárd euró, kifizetési előirányzatokban pedig 153,57 milliárd euró. A kötelezettségvállalási előirányzatok az egy adott évben szerződésekben vállalható összegeket, a kifizetési előirányzatok pedig a kifizetendő összegeket jelentik. A költségvetés fő elemei közé tartoznak az alábbiak:
- A teljes költségvetés 21%-át az éghajlatváltozás kezelését célzó intézkedésekre fordítják. A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-változási program például 589,6 millió eurót kap (+5,6% 2019-hez képest). A „Horizont 2020” keretprogram, amely hagyományosan jelentős mértékben hozzájárul az éghajlat-politikai célok eléréséhez, 13,49 milliárd euróban részesül (+8,8% 2019-hez képest). Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaügyi ága számára – amely a megújuló energiaforrások széles körű kiépítésébe, a meglévő energiaátviteli infrastruktúra korszerűsítésébe és új infrastruktúra kifejlesztésébe fektet be – 1,28 milliárd eurót biztosítanak majd (+35% 2019-hez képest). Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ága 2,58 milliárd euró támogatásban részesül.
- A pénzeszközök közel fele –83,93 milliárd euró kötelezettségvállalási előirányzat (+4,1% 2019-hez képest) – gazdaságunk versenyképesebbé tételét segíti elő. Ebből 58,65 milliárd euró (+2,5% 2019-hez képest) a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti gazdasági különbségek csökkentésére, a növekedés ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint az európai strukturális és beruházási alapokon (esb-alapok) keresztül a konvergencia előmozdítására irányul.
- Az európai globális műholdas navigációs rendszert (Galileo) 1,2 milliárd euróval támogatják (+74,7% 2019-hez képest) a globális piaci felvevőképességének kiterjesztése érdekében, hogy 2020 végéig elérje az 1,2 milliárd felhasználót.
- 255 millió eurót fordítanak olyan ösztönzőkre, amelyeknek köszönhetően az európai vállalatok együttműködést alakítanak ki egymással védelmi vonatkozású termékek és technológiák kifejlesztése céljából az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében.
- A fiatalok számos program előnyeit élvezik: az oktatás 2,89 milliárd eurót kap az Erasmus+ program révén (+3,6% 2019-hez képest). Az Európai Szolidaritási Testület 166,1 millió eurót fordíthat majd a hazai vagy külföldi projektekben való önkéntes részvétellel vagy munkavállalással kapcsolatos lehetőségek megteremtésére (+15,9% 2019-hez képest).
- Az európai mezőgazdasági termelők 58,12 milliárd euró támogatáshoz jutnak.
- A biztonság és a migrációkezelés továbbra is támogatásban részesül. Például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és az ezen a területen tevékenykedő ügynökségek (Europol, Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség [Frontex], EASO, eu-LISA) számára 2,36 millió eurót különítenek el.
2020. évi uniós költségvetés (millió euróban):
| ELŐIRÁNYZATOK FEJEZETENKÉNT | 2020. évi költségvetés
(nominális változás 2019-hez képest, %) |
|
| Kötelezettségvállalási előirányzatok | Kifizetési előirányzatok | |
| 1. Intelligens és inkluzív növekedés: | 83 931 (+4.1%) | 72 351 (+7.1%) |
| Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 25 285 (+7,9%) | 22 308 (+8,7%) |
| Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 58 646 (+2,5%) | 50 046 (+6,4%) |
| 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 59 907 (+0,4%) | 57 904 (+0,9%) |
| Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen támogatások | 43 410 (+0,5%) | 43 380 (+0,6%) |
| 3. Biztonság és uniós polgárság | 3 729 (-1,5%) | 3 685 (+4,5%) |
| 4. Globális Európa | 10 262 (-9,3%) | 8 929 (-4,6%) |
| 5. Igazgatás | 10 272 (+3,3%) | 10 275 (+3,3%) |
| Egyéb speciális eszközök | 588 (-32,5%) | 419 (-40,6%) |
| Összes előirányzat | 168 689 (+1,5%) | 153 566 (+3,4%) |
A megállapodás azon az előfeltételezésen alapul, hogy az Egyesült Királyság – miután legkésőbb 2020. január 31-ig kilép az Európai Unióból – továbbra is úgy járul hozzá 2020 végéig az uniós költségvetés végrehajtásához, illetve abban úgy vesz részt, mintha még mindig tagállam lenne.
Háttér-információk
Az Európai Bizottság általában minden év tavaszának végén terjeszti elő a következő évre vonatkozó uniós költségvetés tervezetét. Idén a Bizottság június 5-én terjesztette elő eredeti javaslatát.
Ennek alapján az Európai Parlament és a Tanács is kialakítja álláspontját. Idén a Tanács szeptember 3-án, az Európai Parlament pedig a 2019. október 23-i plenáris ülésén fogadta el álláspontját.
Az Európai Parlament és a Tanács álláspontja közötti eltéréseket az „egyeztetési eljárásnak” nevezett tárgyalássorozat keretében rendezik. Idén a 21 napos egyeztetési eljárás október 29. és november 18. között zajlott.
A tárgyalásokat egy külön összehívott egyeztetőbizottság vezeti, amelybe mind az Európai Parlament, mind a Tanács 28 képviselőt küld. Az Európai Parlament részéről a tárgyalásokat Johan Van Overtveldt, a Költségvetési Bizottság elnöke, valamint Monika Hohlmeier és Eider Gardiazabal Rubial, a 2020. évi költségvetés előadói vezették. A Tanács főtárgyalója Kimmo Tiilikainen, a Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Finnország pénzügyminisztériumának államtitkára volt. Az Európai Bizottságot – amelyre fontos szerep hárult, mivel elfogulatlan közvetítőként vett részt a tárgyalásokon – a Költségvetési Főigazgatóság szakértőinek támogatásával a költségvetésért felelős biztos, Günther H. Oettinger képviselte.
Idén a 2020. évi költségvetésről szóló tárgyalásokra az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó következő hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan került sor. E tárgyalások azt követően kezdődtek meg, hogy a Bizottság 2018. május 2-án egy méltányos, kiegyensúlyozott és modern költségvetésre irányuló javaslatot terjesztett elő a Jean-Claude Juncker elnök által az Unió helyzetéről szóló beszédében megfogalmazott és az európai vezetők által 2016-ban Pozsonyban és 2017-ben Rómában elfogadott uniós prioritások megvalósítása érdekében. Ezt a hosszú távú költségvetésre vonatkozó javaslatot közvetlenül követték a jövőbeli hosszú távú költségvetés részét képező 37 ágazati programra vonatkozó jogalkotási javaslatok, ideértve a kohéziós politikára vonatkozó javaslatot is. Az azóta eltelt időszakban a Bizottság a soros tanácsi elnökségekkel és az Európai Parlamenttel szorosan együttműködve igyekezett a tárgyalásokat előrevinni, hogy mielőbb megegyezés szülessen. A Bizottság meggyőződése, hogy a gyors megállapodás elengedhetetlen a diákok, mezőgazdasági termelők és kutatók százezrei, valamint az uniós költségvetés összes egyéb kedvezményezettje számára szerte Európában.
A további lépések
A ma elért kompromisszum megpecsételéseként az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egyaránt 14 napon belül hivatalosan jóvá kell hagynia a költségvetés szövegét.
