Az Európai Unió szigorúbb szabályokat fogadott el a környezetben tartósan megmaradó, az ENSZ veszélyes anyagok jegyzékében szereplő szerves anyagokról – közölte az Európai Unió Tanácsa csütörtökön.
A tájékoztatás szerint az elfogadott rendelet fenntartja az emberi egészség és a környezet védelmének jelenlegi magas szintjét Európában a 2004 óta hatályos Stockholmi Egyezmény legutóbbi módosításaival összhangban.
A szabályozásra azért van szükség, mert a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok olyan vegyi anyagok, amelyek nemzetközi határokon átterjedően eredetüktől távoli helyekre jutnak el, tartósan megmaradnak a környezetben, biológiailag felhalmozódnak, és ezáltal veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre.
A Stockholmi Egyezmény határozza meg a globális jogi keretet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok előállításának, használatának, importjának és exportjának felszámolására. A szabálymódosítás arra szolgál, hogy a rendeletet szorosabban összehangolja a vegyi anyagokra vonatkozó általános uniós jogszabályokkal. E módosításoknak köszönhetően a rendelet végrehajtásában érintett valamennyi fél számára egyértelműbbé és átláthatóbbá válnak a szabályok, és javul a jogbiztonság – közölték.
Kiemelték, a veszélyes anyagok felelőtlen kezelése olyan környezetszennyezést okozhat, ami komolyan kétségbe vonhatja az élethez, a személyek testi sérthetetlenséghez való jogát, a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez és a környezetvédelemhez való jogot. A szabályozás ezért nem biztosít mentességet a mikrovállalkozásoknak, és nem tartalmaz külön rendelkezéseket a kis-és középvállalkozásokra vonatkozóan sem, mivel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok globális aggodalomra adnak okot, és kiküszöbölésükben világszerte minden vállalatnak közre kell működnie.
Hozzátették, a rendeletben előírt egyes feladatok átkerülnek az Európai Bizottság hatásköréből a helsinki Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) hatáskörébe, amitől egyrészt az összköltség csökkenése, másrészt a végrehajtást támogató tudományos ismeretek bővülése várható.
A jogalkotási folyamat a rendelet elfogadásával lezárult, kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.
