Mezei pocok monitoring

Egyetem

A Debreceni Egyetem kutatói szerint idén nem várható a térségben a tavalyihoz hasonló pocokinvázó, amely országszerte komoly károkat okozott.

forrás: Rózsahegyi PéterA mezei pocok tavaly országos szinten tapasztalt elszaporodása sok területen és számos növénykultúrában okozott jelentős közvetlen gazdasági kárt. A védekezés költségei pedig további többletterhet róttak a gazdálkodókra. Ezért indítottak részletes vizsgálatot a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, valamint a Karcagi Kutatóintézet szakemberei a rágcsáló állományának nyomon követésére, illetve elszaporodásuk gazdasági értékelésének megalapozására.

– A monitoringot a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének szántóföldi kultúráiban, valamint a Karcagi Kutatóintézet kísérleti növénytermesztési kultúráiban jelöltük ki az év elején. A látóképi területen biobúza és repce, míg Karcag térségében őszi búza, pannonbükköny, valamint lucerna kultúrákban kezdődtek meg a felvételezések – mondta Kozák Lajos, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi adjunktusa.

A kutatók a látóképi területeken a tavalyihoz hasonló jelentős mezei pocok elszaporodást eddig nem tapasztaltak. Ugyanakkor a 2014 őszére már jelentkező állománynövekedés miatt decemberben, januárban és februárban is végeztek vegyszeres védekezést a nem biotermesztéssel érintett területeken. A karcagi térségben tavaly jelentős károkat okoztak a rágcsálók, azonban vegyszeresen egyetlen kultúrában sem védekeztek.

– A monitoring program eredményei alapján májusig a mezei pocok védekezési küszöbértéket elérő jelenléte nem tapasztalható egyetlen mintaterületen sem. Ez az eredmény alapvetően a természetes populációdinamikai és állományszabályozási folyamatoknak köszönhető. A karcagi mintaterületen ugyanis nem volt védekezés, a mezei pocok állománya mégis összeomlott, ami ugyanígy csakis természetes okokból következhetett be a látóképi mintaterület biobúza táblájában. Ebben a kultúrában az őszi jelentősebb állománysűrűség nyomai, a régi lyukak felvételezhetőek, azonban tavaszra gyakorlatilag nem maradtak aktív járatok – összegezte az eddigi tapasztalatokat az egyetemi adjunktus.

Kozák Lajos hozzátette, hogy a monitoring programot a későbbi elemzésekhez alkalmas alapadatok miatt az év további időszakában és más bekapcsolódó további kultúrákban is folytatják a kutatók. Érdekes kérdés lehet ugyanis az, hogy, ha jön egy újabb ugrásszerű állománynövekedés, a kártétel mértéke és a vegyszeres védekezés többletköltsége hogyan viszonyul egymáshoz. Erre néhány év múlva választ remélnek a szakemberek.
unideb.hu